rumpelmontag
2012-09-17 22:38:34
ma is nyaraló-rámolás. Például könyvek. A házzal együtt annak idején a teli könyvespolcot is megvettük, ennek egy hányadát mi is továbbadjuk. Mulatságos felfedezés volt, hogy egy rakás könyv dedikálva volt, a néni ugyanis a Magvetőnél dolgozott anno. Pl. Lídiának szeretettel Esterházy Péter: mutattam is neki egyszer :)Jut eszembe egy történet, jóbarátunk, a jeles szinigazgató mutatja örökölt könyvritkaságait, köztük egy csinos könyvecskét, benne dedikáció: B.L.-nek, leghűségesebb olvasómnak szeretettel Szomory Dezső. Szegény Szomory, ha tudná, hogy a könyv soha nem lett fölvágva! Milyenek lehettek a hűtlen olvasók? Egyáltalán, gyerekeim, tudjátok mi az, hogy felvágatlan könyv?
Na itt egy mai kép a házról:
az utolsó almát egy partvissal piszkáltuk le a fa legtetejéről, jól meg is ettem...
a régi kerekeskutat is lefotóztam Nagy Miklós kedvéért:
ilyen a konyha-padló burkolata:
egyszer vettünk Kecskeméten egy felújított régi tálalót, vagy kredencet, vagy mi ez... ezt nem hagyjuk ott, csak erősen keressük a helyét. A lányok lakásába sem nagyon fér be.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Hazafelé már haldoklottam az éhségtől, megálltunk a Somlói úton a Kisképző kollégiumának az aljában lévő kifőzdében ebédelni, régen gyakran jártunk ide a Szüret utcából, hát nagyszerű hely. Kertben, gyors és végtelen kedves kiszolgálás, zöldséglevest ettem és spenótot két tükörtojással és ezer forint alatt volt a számla!!! Ez délután 3 után volt, azért ilyen üres!
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Mostan új festés program van. Naplónak hívom. Még Horvátországban kezdtem el, képeslap méretű kis akvarellek, de minden nap kell egyet festeni!
Jó sok van már, csinálom is folyamatosan, persze kis rátartással, hogy a nagyon rosszakat másnap-harmadnap át lehessen esetleg festeni, vagy kidobni.
Innentől meg lehet már jó sokat nézni belőlük.
Hogy komolyan legyenek véve, a készeket már mind be is raktam egy-egy szép szürke A3-as paszpartuba.
Az utolsó négyet most fotóztam, megmutatom, aztán elmegyek aludni, majd holnap fölrakom őket a helyükre.
