hegymászás
2007-01-13 19:43:37
Valami szkennelési szaktanácsért hívom tegnap délben a mobilján Tüdős Balázs barátomat. (akiről dicsekedtem jómultkorában, hogy fölhívott skype-on egy Lufthansa gép fedélzetéről valahol Tibet fölött tízezer méteren...) Óvatosan kérdezem: Magyarországon vagy? Igen, válaszolja, egy fél órája vagyok itthon. Nem tudod mi történt velem? Eltört a gerincem.Majdnem elejtettem rémületemben a telefont. Szóval az úgy volt, hogy két barátjával elment évvégére hegymászós-síelni a svájci Alpok olasz oldalára. Szilveszterig gyönyörű idő is volt, újévre viszont száz kilóméteres szél támadt. A menedékház 5000 (!) méteren volt, onnan másztak még följebb párszáz métert, és síeltek vissza lefelé. Egy éles fékezés/kanyarodásnál hirtelen beszakadt alatta a hó, és bezuhant egy gleccser-hasadékba. Vagy nyolc métert zuhanás után valami jégdombon landolt, ahol valahogy meg tudott kapaszkodni, mert a szakadék még mélyebb volt. kézzel-lábbal és az állával (!?) tartotta magát kb. tíz percig, míg a társai utolérték, és az egyik kötélen leereszkedett hozzá. Azt tudta, hogy önerőből a hagyományos hegymászó módon nem tud kimászni, így aztán a másik fiú kimászott és kötéllel kihúzták a jégszakadékból. Nagyon fájt persze mindene, de elsősorban a háta, és azt érezte, hogy nem tud a hátralévő 3-400 méteren lesíelni. Próbálták a hegyimentőket hívni, de szakadozott a térerő, így lassan lábon levánszorgott a menedékházig. (cca egy óra!!!). Onnan aztán már tudták hívni a hegyimentőket, akik mondták, hogy a tomboló szélvihar miatt nem tudnak helikopterrel jönni, de 3-4 órán belül ott lesznek. Azaz feljönnek az utolsó lifttől sílécen!
Meg is érkeztek három óra múlva több mint huszan (!), mint kiderült azért ilyen sokan, mert miután a meterológiai jelzések másnap reggelre még szarabb időt jósoltak, úgy döntöttek, hogy még az éjjel leviszik sötétben. Tehát a társaság jó része elindult rögtön lefelé, hogy fejlámpáikkal, kötelekkel és egyéb cuccokkal készítették elő az utat. Balázst a szokásos mentő-teknőbe kötözték, és hol két, hol négy hegyimentő síelt vele lefelé, a kabinos liftig...
Balázs az osztrák Alpenverein tagja, így az évi 50 euró tagsági díj fejében a hegyről lehozták, mentővel egy olasz kórházba szállították, majd onnan egy hét után különgéppel ápoló és orvos kisérettel Pestre szállították! (lehet, hogy belépnék ebbe a klubba, ha lehet hegymászás nélkül...)
Nem feszíteném tovább a húrt, szóval eltört egy csigolyája (felső 16-os), a medencéje, farokcsontja, meg még ki tudja mije, ennyire emlékszem. Ehhez képest ma délelőtt ő nyitott ajtót, amikor meglátogattam: egy műanyag fűzőben járnia is szabad egy kicsit. Valószínűleg rettenetes szerencséje volt.
Itten fekszik ő (és telefonál), az előtérben látható fehér cucc a fűzője, amit levesz, ha lefekszik.
