sűrű napok
2007-03-01 13:52:42
Bocsánat a hosszú hallgatásért, kicsit sűrű lett itten az élet....Kedden megnyílt Vojnich kiállítása a Bartók Galériában. Radnóti Sándor nyitotta, fergetegesen okos, jó szöveggel. Az is jön a jövő héten az ÉSben. A maiban pedig már benne lesz Nagy Miklós kiállítását megnyitó beszédem és a Palládium laudációk is. Tegnap beszéltem Nagy Miklóssal, mesélte hogy azért az jó, hogy olyan gondosan, két órán át rendeztük a kiállitását, mert hétvégére valami bugyivásár miatt már szét is szedték az egészet, és tök összekeverve rakták vissza. Próbáltam vígasztalni, hogy a Kiscelli Múzeumban az én kiállításomat három hét alatt háromszor bontották le és rakták vissza valami divatbemutató miatt: Tihanyi Bencéék egy napig világították be a rendezéskor... Satöbbi.
Most néhány szót a Vojnich kiállításról.
(Bartók 32 Galéria, Bartók Béla út 32. )
A kiállítás február 27- március 24-ig látogatható, munkanapokon 14-19 óráig
Én a Székesfehérvári vagy a Kéka Galériás kis képeit azért nem tekintettem életműve fő darabjainak. Nagyon gusztusos kis "szösszenetek" voltak, kedves csuklógyakorlatok, persze a VE rajongók attól is ájuldoztak.
Most aztán viszont megint előjött a farbával.
Nagyon tanulságos a róla írott Radnóti szöveg, elmondja ugyanis, hogy mik NEM a Vojnich képek.
Hogy nem misztikus szertartások díszletei, hogy a közvélekedéssel szemben képei NEM nyomasztóak, hogy épületei, belső terei NEM omladoznak, hogy az emberi figurák a képekről NEM hiiányoznak...stb. Tehát szép gondosan lehámozta a Vojnich mítoszról mindazt a közhely-gyűjteményt, ami az évtizedek során az elemzők érzéketlenségéből vagy érzelmi-szellemi restségéből rárakódott.
Egy dologgal egészíteném talán ki a dolgot: számomra a Vojnich képek többsége mindig kacérkodik egy kicsit a romantikával. Romantikával "elvágyódási" értelemben, hogy mégiscsak sejteni engedi, hogy itten most nekünk nem feltétlenül annyira jó, hogy valahol máshol talán jobb... Persze mindezt a Vojnich-i fegyelemmel és mértéktartással mondja: nem sóhajtozik és nem ábrándozik (mint az igazi romantika), csendes NYUGALOMMAL szólnak mondatai. Méltósággal.
satöbbi.
Hogy mutassam is, miről beszélek: ezek az édes, jobbról beszűrödő fények..!
Más.
Tegnap este HOLMI-est az Alexandrában: 2 óra hosszat tartott, végig nagyon élveztem. Réz úr elnökölt, remek iróniája ezúttal is megadta az alaphangot. Tóth Kriszta, Kántor Péter, Nádasdy Ádám, Závada olvasott fel, Várady Szabolcs olvasott a szerzőknek küldött válaszleveleiből, s néhány verset saját felfedezettjeitől, Radnóti mesélt a beáradó kritika-dömpingről a Nádas regényről... Kántor Péter megint elkápráztatott egy versével. Ha igaz, most kap babérkoszorút, nagyon megérdemli.
Utána együtt vacsoráztunk ifjúságom egykori szinhelyén, a Pozsonyi úton, remek este volt. (A zakóm hetekig őrzi majd a rettenetes konyhaszagot!).
Az imént Várady Szabolcs küldött egy tizenvalahányéves fotót a Holmi-urakról, hát nagyon helyesek! (©Fotó: Réz Miihály)
