filléres emlékeim...
2007-04-07 11:34:58
Váli üzent nekem a blogján: hogy mire is való az adatbázis-alapú website. Idéznék belőle: "Előnye még, hogy lehetőség lesz arra, hogy a nemzet kulturális adatbankjában is rá lehet keresni, linkként. Ma ez még gyerekcipő; Nemzeti Digitális Adattár, ma csak néhány intézmény, múzeum, meg én."(Megjegyezném, hogy a 2000 folyóirat, elsőként! szintén benne van az adatbázisban.)
Szóval rögtön - wenn schon, denn schon - beletúrtam az NDA-ba, persze a saját nevemre kerestem, és nagyon vicces dolgokat találtam, persze a Váli-zsákban.
Egy régi játék (írd le, "mit szeretsz"!):
83. 7. 13.
Szüts Miklós levele
"s hogy folytassam még, szeretem:
a BUT-33 desodort, az ötödik brandenburgi versenyt, az őszibarackot, a 2-es sebességet, a keménydobozos rövid Marlborót. Van Dyck reprodukcióját a zsennyei lépcsőfordulóban, a hideg tejet, József Attilát, a Lukács cukrászdát (újabban megint Kiss Zoli humorát), a Dunát, az öngyújtókat, karórámat (most pucolják, nagyon hiányzik), a lányok mellét, a kétoldalt tapadó ragasztószalagot, festőkötényemet*, a sült zöldpaprikát, a cselló hangját, a több dombra épült kisvárosokat, a kompot Szántód és Tihany között, a dáliát, a szép levélpapírokat és hosszúkás borítékokat, egyáltalán: a papírboltokat, írógépemet, a terpentin szagát, a racsnis dugókulcskészletemet, a zenélő dobozokat, lányokat fiúingben, a pingpongozást, szeretnék gallér nélküli ingeket, és gérvágó-fűrészt, rózsaszínt festeni feketével, szeretem (újabban már tudom) a csendet, a csúnya kavicsokat, a kispárnát, a Börcsök-bicskát (már megint nincs), szeretek tornacipőben járni, szeretem a színpad szagát, amikor felhúzzák a függönyt, szeretek írni, a sebekről a vart lekaparni (és kettéharapni!), csomagot kibontani, medencébe hátraszaltót ugrani (mindig félek), fotelokban keresztben ülni, szeretem a 27 dines filmet**, a távcsövet, a gyorsvonatot, a mozgólépcsőt, nagyon szeretem, ki tudja miért: a 18-as villamost, szeretem Törőcsik Marit, a -slágermúzeumot-, a nagybetűvel nyomott könyveket, a 90 grammos írógéppapírt, a Tungsraflex égőt, a társasjátékokat, locsogást idegen nyelveken, télen forralt bort, Leonard Cohen nótáit, az üveget világos képeimen, a kadmium-narancsot, szeretek útnak indulni..."
* Vojnich kidobta!
** Emlékszik még rá valaki?
Ennek egy későbbi változatát Radnóti Sándor 55. születésnapjára írtam.
Még egy kőkorszaki lelet (aki még nem unja), Váli kiállítását egy nyaralás-naplóval nyitottam meg '90 őszén:
"Nyaralási napló.
Jugoszlávia, Mandré, 90. augusztus.
Egy hete vagyunk Pag szigetén. A nyaralás nehéz munka. G. híres világvevő rádióján időnként a Déli Krónika Pestről, mintha a Marsról hallanék híreket: Az SZDSZ sajtótájékoztatóján hülyeségnek nevezte a Kisgazdapárt földprogramját - Szaddam Husszein keresztesháborút hirdet Amerika ellen - Maggie Thatcher új Nürnbergi Perrel fenyegetődzik... Két napja fúj a bóra. Nem lehet szörfölni.
Egyetlen házifeladatom az adriai verőfényben: Váli Dezső kiállításmegnyitója.
Egy mondat a minapi TV interjúmból: Nálunk a szakmában hál'Istennek csend van. Vásznat-festéket még lehet kapni... Egyébként pedig - ugyancsak hál'Istennek most aztán igazán minden érdekesebb Magyarországon, mint néhány festő nyafogása. A szakma legfontosabb hírei: Új államtitkárunk nemzeti kultúramentő handabandázása. H. L. a nagy király Bécsben lett múzeumigazgató. Magunkra maradtunk.
Tíz éve azt írtam valami katalógus-önéletrajzban: -évi 15-20 csoportos kiállításon veszek részt-. Idén kettő.
Már biztosnak tűnik: hamarosan bezárják a Műcsarnokot is. Ez talán tényleg baj. Idézet Váli Dezsőtől (soha nem merte publikálni): -Sajnos semmi nem akadályozza munkám zavartalanságát.-
Márai naplója az egyetlen könyv, amit képes vagyok olvasni ebben a tébolyult gyönyörűségben, amit Adriának és nyaralásnak hívnak.
Két igazi Válinak való Márai idézet: -A boldogság fegyelmi kérdés.- -Ha csak dolgozni kellene az emberekért! Már az sem könnyű. De élni is kell köztük. S ez csaknem lehetetlen.-
Luxusyacht a novaljai kikötőben. Füstüveg ajtók mögött perzsaszőnyeges szalon; sudár, gyönyörű emberek jönnek-mennek, üldögélnek fehér ruhában. Halkan, mosolyogva beszélgetnek. Négy percig boldogan irigykedem.
Márai: "Van egyfajta téboly, mikor az ember makacson azonosítja magát azzal a téveszmével, melyet ennen személyiségének képzelt el."
Egy mondat készülő Mozgó Világ interjúmból:
"Számomra a festészet a legnagyobb Kaland az életemben. Ahol igazán egyedül vagyok a jégen. Talán ezért ragaszkodom hozzá görcsösen évtizedek óta."
Márai: "A rossz író kalandot és élményt keres a világban: azt hiszi, akkor majd írni tud. A jó író csak akkor menekül a világhoz, ha gyöngének érzi magát a legnagyobb kaland, a munka feszültségének elviseléséhez."
Halas-rákos-tintahalas vacsora egy kocsmában egy vagyonért. Mit nem adnék az Arany Tojás kifőzde rakott káposztájáért. Mélyen hallgatok.
Halászok. Éjféltájban futnak be a zsákmánnyal a kikötőbe. A hajólámpák fényében válogatják szét a mai fogást. Egyik rekeszbe a rákok, másikba polipok, tintahalak, egy harmadikba a nagyobb halak (ebből van mindig a legkevesebb). A maradékot, legalább ötezer kis rákot és egyéb szerkentyűt, hatalmas 10-15 centis csigákat, egyszerűen visszalapátolják a tengerbe. Hajnalban indulnak megint.
Naphosszat nézem gyerekeim boldog tombolását a tengerben: nyaralni necesse est.
S még egy utolsó Márai idézet:
"Szicíliát megtámadták az angolok. A földrész sorsa, melyhez tartozom, nagyon hosszú időre eldől e napokban. Olvasok, dolgozom, órarend szerint, ahogy tudok, mint egy őrült, aki hisz a rögeszméjében, a pillanatokban is, mikor a földrengés összedönti körülötte a világot. S azt hiszem, ennek az őrültnek igaza van, bennem és minden emberben, aki pontosan teljesíti kötelességét, végzi feladatát e napokban. Szicília, Európa sorsa, az angolok támadása, mindez múló dolog. A gondolat és a munka megmarad. Lecsavarom a rádiót, mely hírül adja, hogy a megszállók elfoglalták Szirakúzát, s visszaülök asztalomhoz, Platónt olvasni és dolgozni. S mindezt nem érzem menekülésnek, sem mesterséges magatartásnak. Ez a világ dolga. Az én dolgom, hogy összeillesszem az alany, állítmány segítségével a fogalmakat - akkor is, vagy éppen akkor, ha összedől a világ."