4. csütörtök
2007-09-27 22:44:29
hideg van. nagyon.egész nap festettem, étlen-szomjan.
Nagyjából készen is lett.
Már csak a lényeg hiányzik. A töke a menyasszonynak.
Tán holnap.
Tóth Kriszta meghívott, én meg vadállati hiúságomban elvállaltam hogy ez alatt a két hónap alatt írok egy novellát, a Magvetőnél lesz egy kötet, a ROCK a leitmotívja. Tényleg nem vagyok én normális. Mintha az csak úgy menne. Merthogy egyszer írtam egy "slágeres"féloldalas akármit a 2000-nek...
Órák óta írok, mint állat, de hogy mi lesz belőle? Persze legfeljebb semmi.
Az első mondatot nagyjából még Pesten kitaláltam:
"Talán minden a Bodóval meg a Wolffal kezdődött, még az általánosban, hetedikben."
A feladatról aztán valahogy eszembe jutott az első farmernadrágunk, Amerikából. (Bár ebben is sokkal jobb a Vojnich története: Mamika gondosan elküldte a gyerekek méreteit a testvérének Amcsiba, hogy küldene ugye farmernadrágot. Sokvártatva jött is a csomag, és benne fáintos kis szövet nadrágok: a bácsi varratott mindhármuknak rendes nadrágot, ha már így meg vannak szorulva...)
Minálunk a farmer, amit mi cowboy (kauboj) nadrágnak hívtunk Márta nénitől jött csomagban Albanyból, azt hiszem használt is volt (arra nem volt vám!), meg persze valahogy ránk is kellett igazítani. Királyok voltunk.
Márta néni zseniális volt, az ajándékozás Paganinije: egyébként rettenetes (főleg női) használt ruhákat küldött, olyannyira rémeseket, hogy azokat még Vilma néninek, a mosónőnknek sem lehetett sértés nélkül elajándékozni, nemhogy hordani. Beleszőtt aranyszálakkal, ezüst laméval, jajrózsaszín volt a legszelídebb színállás. Viszont. A küldött ruhák öszes zsebét telerakta válogatott kincsekkel: sok csomag (!) wrigleys rágógumi, a legkülönfélébb csodálatos golyóstollak, cukorkák, a Szabadságszobrot ábrázoló kulcstartók, színváltós zseblámpa, amcsizászló-mintás kis blokkok, szóval beláthatatlan kincsek.
Tehetség, ez is.