6. hétfő
2007-10-08 20:06:52
most akkor megkapjátok a Mestert: (ezt nem most vettem!) Astor Piazzola: Milonga Del Angel. Aztán – igérem – egy ideig nem lesz több tangó...Ma végre kimentem Arceuil-be, a nagy festő áruházba. Hát ez a kapitalizmus bonyolult dolog! Vettem öt vásznat, ugyanolyat, mint a múltkor a BHV-ben, de pontosan ugyanolyat, kevesebb, mint az egyharmadáért. Olcsóbb, mint otthon. Gyorsan vettem pár tubus festéket, terpentint, lenolajat stb.
(megmondjam, hogy hívják a franciák a terpentint? ESSENCE DE TÉRÉBENTHINE (ejcsd: térébantin). Minden elképzelhető és elképzelhetetlen dolgot kapni lehet: a mögöttem álló pasi egy kiállításra való mennyiségű kész, kivágott paszpartut cipelt. Egy legalább húsz méter magas raktárcsarnokban alapozott vásznak, a tízcentistől a négyméteresig. Aztán felfeszített, de alapozatlan vásznak, ugyanennyi méretben azoknak, akik (mint én régen) maguk szeretnek alapozni. És persze selyemvászon, finom lenvászon, durvább lenvászon stb-stb-stb. tekercsben, a legkülönbözőbb szélességben. Komolyan mondom, az embernek itt kedve támadna festőnek állni!
Még egy különös felfedezést tettem (rémlik, hogy már másodszor életemben, csak az első alkalmat régen elfelejtettem): azt a baromi festőerejű, nagyon lassan száradó kék festéket, amit mi, – mióta világ a világ – párizsi kéknek hívunk, azt máshol, aangol nyelvterületen "prussian blue"-nak hívják. Ez eddig így volt. Itt viszont a polcon egymás mellett áll az (azonos márkájú) Bleu de Paris (Paris blue), és a Bleu de Prusse (Prussian blue)". Nosza, lecsavartam a kupakjukat, hát ez tényleg két kükönböző párizsi kék volt...
Hát ez a titok!!!
Mocskos kapitalisták.
(egyszer élünk: vettem mind a kettőt.)
Most el kell hogy induljak: valami szteppel felturbózott dzsessz koncertre megyek: JAZZ IN MOTION avec SARAH & LEELA PETRONIO and friends...