7. szerda
2007-10-17 21:45:04
Ma kaptam levelet a Cité des Artstól, melyben figyelmeztetnek, hogy októben 29-én a "beutalásom" (votre séjour) lejár, és mit kell tennem, hogy... stb. Ötödször csinálom.29-én délelőtt el kell hagynom a lakosztályomat, úgy is szerveztem, hogy a drága jó ember, aki hazaszállítja a képeket szombaton érkezik, és hétfő reggel bepakoljuk az autóját, oszt uccu.
Vojnich jön vissza ugyancsak 27-én, és együtt autóval hazavitorlázunk.
El is határoztam, hogy a hátralévő napokban legalább a megszokott hentesem pástétomparkját végigeszem, ki is fog tartani azt hiszem. Eddig megvolt a szarvasgombás, a kacsamájas (ma!), a paté de la campagne (húspástétom), a családi hétvégén (a szarvasgombás mellett) a nyúlpástétom és a rillettes (sertéshús p. pecsenyezsírral).
Mit kell még feltétlenül csinálni, mielőtt haza: az utolsó három-négy nap már nem lehet festeni, száradni kell a képeknek: legalább egyszer elmenni a Musée d'Orsay-ba és a Louvre-ba. Ma mondta a szomszédom, hogy a Baubourg-ban valami Braque kiállítást látott, öregkori, műtermes képek! No azt is. A Quai Branly-t, az új etnográfiai múzeumot (amit Anna reklamált - jogosan - a kommentben) most a hétvégén György Péterrel megnézem. El akarok menni mégegyszer Fejtő Feri bácsihoz. 22-én találkozom Hollán Sándorral, megnézem csoda-képeit.
Igértem, megmutatom itteni barátaimnak az ittkészült képeket: az is egy délután.
Józanul számolva maximum 5 képet tudok még festeni; van még két vásznam, biztos, ami biztos, veszek még ötöt, legfeljebb a maradékot otthon megfestem, úgyis olcsóbb itt a vászon.
Jut eszembe, tegnap fölraktam a 22-es képet, ma is lett egy új, eléggé megkínozott, majd holnap világosban meglátjuk, mivégre.
Meg kell még írjak: egy megnyitó beszédet Váli kiállításához (bár ő azt kivánta, hogy mondjam el ugyanazt, amit öt éve írtam...), de ami súlyosabb: balga módon elvállaltam, hogy írok egy bevezetőt Váli még idén megjelenő fotóalbumához.
Amivel már elég sokat kínlódtam, a (rendelt!) novella nem fog összejönni, már látom. Kukába vágom azt hiszem az egészet, és vagy eszembe jut helyette valami... vagy alázatosan bocsánatot kérek kóros hiúságomért a szerkesztőtől.
Azért ez elég sűrűnek tűnik, nem? Különösen ami a pástétom-projektet illeti!
Most még csak néhány fotó a szívfáj végett:
Hát ilyen az én Párizsom. (az utca végén a Place des Vosges)
Ezt a házat a Szent Lajos sziget alsó csücskén még valamikor 25 éve kiválasztottam magamnak (ma már elég zajos lehet a forgalom)
Nem olyan kicsi ám. mint aminek tűnik: még szép kis kertje is van, ahonnan ottjártunkkor elképesztő madárcsicser-ricsaj hallatszott. (a fotó minőségéért bocsánat, de alig volt már fény...)
Itt meg, amiről a múltkor meséltem, hogy kalaposboltok nyílnak a pékségek helyén! Fúj!
Végül egy Nóra portré a sarki vendéglőből, nem állom meg, hogy idetűzzem...
