óbuda
2008-01-06 10:24:42
Kiderült, hogy a tegnapi bejegyzésem magyarázatra szorul?!Kohn és Grün vitatkoznak, vajon van-e túlvilág, s ha igen, van-e lélekvándorlás? Megegyeznek, amelyikük előbb meghal, az - ha tudja - értesíti az ittmaradottat a halál utáni tapasztalatairól. Meghal a Kohn, pár nap múlva csörög Grün telefonja: szevasz Grün, itt Kohn. - Szia Kohn - mondja Grün izgatottan - hát mesélj! - Hát kérlek fejedelmi dolgom van: reggel ébredés után kiadós reggeli, aztán dugás 11-ig. Akkor finom tízórai, megint dugás délig. Délben jó kiadós ebéd, kis szundikálás, aztán megint dugás vacsoráig....
- Jeszusom, akkor te a mennyországba kerültél!?
- Azt azért nem; baknyúl vagyok az óbudai nyúltenyésztőben.
- - -
Újraolvastam itt a szanatóriumi napokban Esterházy újrakiadott esszégyűjteményét, Az elefántcsonttoronyból-t. Nagyon tisztán volt gondolkodva akkor is, tisztán van ma is, csak... Csak valahogy akkor olyan bizakodósabban lehetett. Vennék tán egy idézetet A legrosszabb demokrácia is címűből:
"Itt éltünk, tehát itt éltünk. Hol zsarnokság volt, ott zsarnokság volt, még akkor is, ha már nem volt zsarnokság, csak lehetett volna zsarnokság. Amiből az következett, hogy bármelyikünk ha szituációba került (kontaktált!, Zitat Ende), úgymond, a hatalom képviselőivel, vesztett. Akkor is, ha labanc volt, akkor is, ha kuruc volt, akkor is, ha egyik se. Én például nagyon nem tudtam megoldani ezeket a helyzeteket. Éppen azért, mert volt valami, noha láthatóan nem volt semmi, amit meg kellett oldani. Az én nem-megoldásom az volt, hogy kerültem őket. (Az esetleges díjak átvételekor pedig szigorúan összeszorítottam a szám szélét!) Igaz, csak az a baj, hogy talán többé-kevésbé mindent ki lehet kerülni, de azt nem lehet kikerülni, amiben kerülgetek.
(...)
Nézem a tévében Orbán Viktor és Szűrös Mátyás szóváltását. Két évvel ezelőtt kapásból a feléért lecsukták volna mindkettőjüket. Már ez is nagyon jó. De a legeslegjobb az az, hogy két független embert látok beszélni, kénytelenek egymást elfogadni, és nem azért, mert személy szerint olyan kiváló férfiak volnának, megengedem azok, hanem mert most ilyen a helyzet, ilyen a tér, ilyen az ország. Tudom, hogy ez nem annyira diadalmas, sok függőség marad, és sok fog majd keletkezni is, lesznek főnökök, újak, és így tovább. De nem lesz semmi előre lefutva. Elvileg történhet jó is ezután velünk.
Vége van valaminek. Ez ünnep. Hogy az általam méltatlanul elfeledett Lukács Györgyöt forgassam ki: A legrosszabb demokrácia is jobb, mint az, ami eddig volt itt."
komment