2008-02-28 15:06:42

jajajajaj
szörnyű szakma ez a festés!
Hogy egyre növekvő kétségbeeséssel keni az ember, keni, és fogy a türelme. Dől rólam a víz.
Miért van az, hogy az összes kép – ha egyáltalán – a vége előtt 5 perccel kezd el egyáltalán kép lenni? Addig csak egy kétségbeejtő, zavaros, teljesen értelmetlen ronda állat.
Nincs itt szó építgetésről, "a téglák egymásra rakosgatásáról"... Ez nem regényírás.
Próbálkozik az ember, hogy egy szerkezetet teremtsen, próbálkozik az ember színeket beletuszkolni... (A vízfestménynél aztán vannak még apró technikai nehézségek: illik a dolog frissességét megőrizni...)
Hát ez a mai nap is ezzel telt, rettenetes, reménytelen maszatok egy hatalmas papíron, csurog-csöpög, folyik és túl gyorsan szárad... Csináltam, míg teljesen sötét nem lett. Nota bene a sötétedés jót tett neki.
Hát holnap aztán majd meglátjuk...

Ma váratlanul elköszönt a szerverem. Öt percenként dobta le magát, jött végül Charlie, aki megállapította, hogy bizony ennek ennyi. Hóna alá fogta és elvitte: amíg valamivel a hóna alatt vissza nem jön, addig nem kapom meg a mailjeimet, addig a műteremben nincs internet, stb. Érdekes helyzet.

Komment írása:

Név*:

E-mail*:

Weboldal:

Öt meg három?*:

Komment*: