a lipcseiek
2008-04-24 23:38:44
Ma este a Nyitott Műhelyben Varga Mátyás és Borbély Szilárd szerzői (Beszélő) estje.Két nagyszerű költő, kell őket olvasni!
– – –
Nem bírván tovább a (tudós barátaink felől) ránknehezedő nyomást elmentünk a Műcsarnokba megnézni a Lipcsei Iskola repi kiállítását. Jó fél éve, hogy utoljára ott jártunk, az a tuti-trendi kortárs marháskodás, amit a Műcsarnokban rendszeresen látni, engem legfeljebb felbosszant. De most annyira mondták, hogy igazi, (többségében négyszögletes) képek vannak kiállítva, kép, vászon, falon... hát elmentünk.
Helyenként széjjelröhögtem magam. Ezek az ifjak többségében 30 évesek, endékás szülők gyermekei, most megfestik, amit atyáik-anyáik festettek, csak mostan – gondolom – úgy érzik, hogy idézőjelben festik a szart. Egyetlen kritika sem mulasztotta el megemlíteni, hogy ezek a szerzők euró-százezrekért-milliókért adják el ezeket a képeket. (Ha csak úgy nem...)
A legnagyobb sztár Neo Rauch, akinek a Metropolitan Museum rendezett hatalmas önálló tárlatot (tojom össze magam a hírtől!).
Hát lássuk:
Jó négyméteres pannó. Eszébe jut az embernek – idősebbek tán még emlékeznek – egy reprodukció, a MÁV járatain az ülések fölé csavarozott keretben a szocreál egyik híres, emblematikus képe: Kádár-Konecsni: Dózsa népe. Csak az ennél egy kicsit jobban volt megfestve. Ebben viszont fincsi kis "szürreális" részletek is vannak, műláb, stb.
Mutatnék egy guszta kis részletet:
Még néhány igazi csemege (ezekhez képest szegény Gerzson egy Leonardo!)
ez pedig egy hatalmas szénrajz (!) kicsit beleszínezve. Az istenért mi az a színes "absztrakt" baromság a háttérben? Biztos tele van mondanivalóval.
Még néhány csemege: a hatvanas években, amikor elmúlt a szocreál nyomása, már lehetett MODERN képeket festeni. Tudják ezek a sok okos kurátorok, hogy hányan festettek ilyet Magyarországon a Képcsarnoknak hetente? És hányan vannak - nyomorultak - akik úgy maradtak, és ma is ugyanezt csinálják? (név, cím a szerkesztőségben.) Áruházi félabsztrakt. Echte Ölfarbe!
Van aztán sokméteres papírmetszet, nagyon sok munkával fekete papírból kivágott, japán metszetekre hajazó izé (nekem speciel a gyufából felépített Parlament is nagyon imponál...)
Meg kell mondjam, szép a rajza, csak a rettenetesen buta, modoros kontúrnál van a baj... (Merthogy ez egy téglafal egy grafittivel, és betört üvegtégla ablakkal.)
Legyünk igazságosak, volt egy szerzőtől jó pár szép kép, csak hát azok fotók voltak, kompjúteren kicsit megbuzerálva és c-print-tel hatalmasban kinyomtatva.
Ez hát a híres Lipcsei Iskola.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hátsó három termet nem láthattuk, mert ott (a nyitvatartási idő kellős közepén) valami multi-mulatság volt, nem lehetett még bekukucskálni sem.