2008-05-08 23:46:40
hogy van az a régi vicc, hogy a néger a metrón olvassa a Talmudot. Odamegy hozzá a szkinhed és azt mondja: Ne fokozd, bazmeg!
töröm itt a fejem délután, hogy az hogyan lesz, hogy kedden szállítják vissza a műtermembe a képeimet a kiállításról, és – megtudtam – az utca le lesz zárva, mert hozzák a leverendő betoncölöpöket... És akkor hová vitessem a képeimet?
Na estefelé, félre baj - félre bú, elmentem Parti Nagy Lajosékhoz vacsorázni. Finom vacsora, jó kis borok, mosoly, lazaság. Megszólal a mobilom: Nóra hív, hogy azonnal hívjam vissza Ilonka nénit Vértesacsán, (ottan van a kis vályogház nyaralónk), mert valami nagy baj van a csatornával, vagy mi. Hívom is üstöllést Ilonka nénit (ő szokta távollétünkben a füvet lenyírni stb.), aki elmeséli, hogy a csatornarendszerben valahol dugulás volt a faluban, és "a fiúk" jól megnyomatták, és úgylátszik nálunk a kertben a tartályban rossz lehetett a visszacsapó szelep, mert
az egész házat elöntötte a szar!Kapkodtam a levegőt, mi van? Hát igen, elöntötte házat, a fürdőszobát, a nagy padlószőnyeges gyerekszobát, és a konyhát is a szar és a szennylé. És hogy hajnalban jöjjek le, mert jönnek a szakértők...
Na, milyen történet? Egy hét alatt se műtermem se nyaralóm. (Rámegy minimum egy szezon, mire oda vissza lehet menni.) Vajon mi a következő?
Megyek hajnalban szarmustrára.
(fog örülni a sok jó hírnek a Vojnich is délután, ha megjön.)
Na itt áll most a szartenger: