almafa, Gyurcsány, Kocsis stb.
2009-03-31 22:13:05
Begyűrűztünk. December-januárban, mialatt mi Kambodzsában virgonckodtunk, volt a nagy gáz-mizéria: a Big Brother huzakodott Ukrajnával, elzárták a gázcsövet... Úgy tűnik hogy nagyon elzárhatták, mert vértesacsai nyaralónkban is gázszünet volt. Most jött a hír: bájos kis (eddig) összkomfortos vályogházunkban, ahol évek óta egész télen 6 fokon jár(t) a központi fűtés, hogy elkerüljük a fagykárokat, leállt a fűtés, és a jó kis fagyban – a ma ottjárt szerelő szavaival – felrobbant a fűtésrendszerünk: szétment az összes radiátor, lerobbantak a csövek a fűtőtestekről, szétfagytak a víznyomó csövek is, a most érkezett vízszámla szerint 300 000 Ft ára víz folyt be a lakásba. Vajon milyen állapotban lehetnek a falak? Szombaton megnézzük.Talán van még, aki emlékszik, tavaly tavasszal a csatornán keresztül szarral nyomták tele a házat. Egész nyár azzal telt, hogy tisztítás, szárítás, padlószőnyegek feltépése, cseréje, festés, mázolás... Ősz lett, mire az egész elkészült.
Jelentkezett még a szarcunami előtt egy vevő, aki nagyon szerette volna megvenni a házat (amit évek óta gyakorlatilag nem használunk), de hosszas vívódás után nemet mondtunk, mert most fordult termőre az Anna kérésére ültetett jonathán almafánk, és nem volt szívünk megválni tőle.
+ + +
Vasárnap este Orbán Juli születésnapja a Nyitott Műhelyben. Sokan voltak, hisz' akárcsak mi: sokan szeretik. Volt nagy éneklés is, Both Gabi, Bíró Kriszta, és korántsem utolsó sorban Nádori Lici: Duettben Závada Palival Cseh Tamás számot adtak, hát imádtam.
Fotó: VE
Olvastak Orbán Ottót is, többórás kereséssel ennyit találtam belőle a weben:
(megjegyzem a DIA egyetlen oldala sem működött!)
„Szegénynek lenni annyit jelent, hogy az embernek
egész egyszerűen nincs képe karácsonyfadíszekkel teliaggatni
az emberi beszédet és ünnepi szónoklatot tartani
egy háború katonáinak a rekettyebokor szárnysuhogásáról.
Szegénynek lenni olthatatlan vonzódás aziránt, hogy
igennel és nemmel válaszoljunk, ha valaki valamit kérdez tőlünk”
+ + +
És most átkötésnek még egy Orbán Ottó idézet:
Elegem van belőled, édes hazám,
Abból, hogy a magad hozta törvényeken lépdelsz át lazán,
mert hited szerint akkor borul virágba a jobb rend,
Ha kellőképpen rugalmas a jogrend.
Napok óta akarnék valamit róla írni, de nehéz pontos és igazságos szavakat találni: megbukott Gyurcsány Ferenc. Sajnálom. Szombaton, amikor távozott az ülésről, ahol a pártelnökségről is leváltották leköpték a ház előtt.
Jaj, magyar népem...
Meggyőződésem, hogy jószándékú ember volt, de hát ez vajmi kevés. Sok kárt csinált. RS szerint elég rémes, hogy két nagy tehetségű szélhámos befolyásolja évtizede a magyar politikát, a különbség csak annyi, hogy az egyik jószándékú dilettáns, a másik antipatikus, immorális hatalommániás.
2008. március 23-án a szépemlékű népszavazás után ezt írtam egy barátomnak:
"Gyurcsány gyenge volt és amatőr, nem bízott senkiben, illetve rosszkor bízott... satöbbi. Sajnos – félek – még mindig neked jobb a véleményed az aktuális magyar politikai közegről, mint jónéhányunknak. Nem Gyurcsány temeti elsősorban maga alá a pártját, hanem az a pártnak nevezett csürhe temeti maga alá Gyurcsányt, és vele együtt félő, hogy majd mindent, amit demokratikus intézményeknek hívunk. Van viszont egy még rosszabb hírem (Ungváry Rudinak is): nem csak az MSZP és az SZDSZ amortizálta az elmúlt évtizedben tragikus mértékben a jószándékú, gondolkodásra hajlamos értelmiségét, hanem a FIDESZ is. Magyarán, még ha hinni bírnék is abban az optimizmusotokban, hogy a Nemzet Spirituális Vezére megnyervén a választásokat üstöllést belefog az immár igazán elodázhatatlan reformok végrehajtásába, nem lesz már hozzá épeszű kádere: Pitonos Kosztolányi Dénesekkel, Grespigekkel, Mikolákkal és hasonló elmeháborodottakkal lenne kénytelen csatába indulni, hogy a többi kereszténydemokratának mondott idiótáról ne is tessék említés.
A minapi népszavazást az összes aktív (és passzív) résztvevőjével, a Fényvitézzel, Alkotmánybírósággal, Sólyom elnökkel, és szeretett népünkkel együtt bízvást nevezhetjük a redszerváltás óta eltelt idő szellemi és morális mélypontjának. Amiből persze korántsem következik az, hogy innen már nincs lejjebb. Van. Lesz. Annyira leegyszerűsítő lenne ezt az egész bűzölgő szarrakást Gyurcsány nyakába varrni, illetve önteni. Ezt mi tízmillióan hoztuk össze, kéz a kézben, legföljebb annyi a különbség, hogy – uszodás hasonlattal élve - volt, aki csak úszás közben, szép csöndben könnyített hólyagjának szorításán, és voltak szép számmal (barátaink közül is), akik a trambulinról hugyoztak nagy közös medencénkbe. És ez különbség. Orbán felelőssége, illetve felelőtlensége tragikus és megbocsájthatatlan."
Ma sem gondolom nagyon másképpen.
+ + +
Tegnap este koncert a Zeneakadémián Fodor Géza emlékére. Mozart, persze.
Kocsis vezényelte - többek között - a Jupiter szimfóniát. Nóra ült mellettem, tételszünetben odasúgtam neki: "na drágám, ez a világszínvonal!", hogy nagymama korában is emlékezzen rá. Kocsis valami elképesztő tempót diktált és a zenekar nagyszerűen követte. A szünetben valaki emlegette Pilinszky történetét: egyszer Kocsis Párizsban koncertezett, tán Bachot játszott, és a koncertet meghallgatta Richter is. Pilinszky a koncert után beszélt Richterrel, aki nagyon elismerően nyilatkozott Kocsis játékáról. P. később boldogan mesélte ezt Kocsisnak, aki vigyorogva ennyit mondott: "na ja, mert kétszer olyan gyorsan játszottam, mint ő szokta!"
+ + +
Holnap este Palládium-díj osztás.
A díjazottak:
szépirodalom:
MÁRTON LÁSZLÓ: amit láttál, amit hallottál
(Jelenkor kiadó)
KÁNTOR PÉTER: Trója variációk (Magvető Kiadó)
TársadalomTudomány:
KECSKEMÉTI KÁROLY: Magyar liberalizmus 1790-1848
(Argumentum Kiadó, Bibó István Szellemi Műhely)
Képzőművészet:
BUKTA IMRE: Kibontott táj (MODEM, Debrecen)
Különdíj:
BÁN ZSÓFIA: Próbacsomagolás (Kalligram Kiadó)
Én ezúttal Bán Zsófit laudálom, már le is vannak adva a laudációk a csütörtöki ÉS-nek.
+ + +
Na, éjfélre jár, most jött mail, hogy Anna az imént megérkezett Párizsba... Jóéjszakát.
(Chopin: E-moll Noktürn, Opus 72, No1, Brigitte Engerer játssza)