mulasztásaim...
2009-05-04 22:52:50
a múlt héten egy érdekes kiállítás megnyitója:Utómunkálatok
holokauszt reflexiók
kurátor: Bán Zsófia
Óbudai Társaskör
Kiállítók: Vojnich, Omara (Oláh Mara), Csörgő Attila, László Gergely, Benczúr Emese, Szíj Kamilla
Orbán Kati és Bán Zsófi
Omara
Kicsiny Balázs Benczúr Ememse munkája előtt
Egyik kedvencem a kiállításon, László Gergely nagyapja sok-sok megírt és elveszett levelének indigóit találta meg és állította ki. Nem tud nem eszembe jutni Esterházy "képe", amikor egy lapra kézzel leírta az Iskola a határon-t.
Omara képe Auschwitzról
Vojnich Európa c. képe a kiállításon
Benczúr Emese lefényképezhetetlen munkája
Zárójel: Anna kérte levélben, hogy segítsek neki megmagyarázni, hogy miért kell aláírni a Holokauszt-tagadást bűncselekménynek nyilvánító kezdeményezést. Próbáltam néhány mondatban összefoglalni, csak hát nagyon nehéz, mert nem lehet nem hallani a tagadás mögötti veszedelmes sunyiságot... Végül is arra gondoltam (és most itt válaszolok), nézd végig ezt az albumot!
+ + +
Aztán azt is elfelejtettem elmesélni, hogy múlt vasárnap Pusztazámoron jártunk...
Magos Andris barátunk
VE
VE és Krajcsovics János
+ + +
Készül a 2000 jubileumi dupla-száma. Fantasztikus szerzői névsor lesz, most az egyik legfantasztikusabb darabból, Bodor Ádám készülő új könyvéből egy kicsi részlet. Elképesztően bánik a mondatokkal!
"Még aznap este, zárás előtt fölkereste Aliwanka asszonyt a fehérnemű varrodában. Aliwankát egyébként legtöbben azért látogatták, mert ismerősöknek, vagy akit beajánlottak hozzá, csak úgy szívességből készségesen jövendölt, mivelhogy különös erők lakoztak benne. De Anatol Korkodus most csak egy egy méter negyven centis világosszürke puplin anyagot vitt hozzá, hogy belőle ünneplő inget varrjon neki. Külön megkérte, hogy ezüstfehér selyemcérnából az A.K. monogrammot is hímezze a zsebére és a gallérja két szárnyára, a mandzsettákat pedig hagyja fél arasszal hosszabbra, hogy kilógjon a zubbony ujja alól. Aliwanka a mások számára kifürkészhetetlen, távoli, vagy elkövetkező eseményekbe rendszerint víz, vagy valami egyéb folyadék, nedvesség útján próbált belelátni, most is, miután mértéket vett Anatol Korkodusról, a hótól lucskos köpenyén megszállottan méregette a gyöngyöző cseppeket. De az öreg idejében leintette.
„Arra kérem, ne. Ha lát is valamit, most az egyszer legjobb, ha magában tartja.”
+ + +
Szombaton Presserékkel együtt Debrecenben jártunk Antall Péter meghívására, megnéztük a Pécsről kiebrudalt Antall-Lusztig Gyűjtemény anyagát, és persze AP. otthoni gyűjteményét. Hat tömény óra remekművek között azt a kényszerképzetet kelti az emberben, hogy mégiscsak van valami halvány értelme a festészetnek.
A Kolozsváry Gyűjtemény volt tán rám legutóbb ilyen hatással... És itt egy kettőspont volt eredetileg, de nem tudom elmesélni, tán annyit, hogy két óra hosszat nem jutott eszembe rágyújtani!
Itt egy Presser nektek: