évvége
2009-12-31 19:45:51
fogytán az év, a nullakilences. Jó sűrű volt. Tavaszal ezerrel festettem a Nemzeti Színház szentivánéji erdejét, aztán a stuttgarti kiállítás... Nem is tudom, mi volt még tavasszal? Ja, igen, Alföldi rábeszélésére a megnyitás után is ottmaradtam a színház műtermében dolgozni, egészen az évad végéig. Jól odaszoktam, délben remek kaják és kedves emberek a büfében, jártam minden nap a gyárba.Aztán a Hollán Sándorral és Philippe Brame-mal közös Lyoni kiállítás, melyet jól összekombináltunk kis Provence-i csavargással, meg mentünk Annáért Hollandiába.
Az ősz az "unalomig szokásos" Párizs/Franciaország (pompás-barátos egy hét közben megint Provence-ban, az oda-(is)-szokás jár erősen a fejemben), s aztán a szokásos hazatérés-betegség, sötét-borús napok, ja meg a kiderült vércukorciki. Slank leszek, mint egy filmszinész, már a legszorosabb lyuknál tartok a nadrágszíjakon!
Az ünnep alatt rendbe raktam itthoni asztalomat, majdnem egy köbméter "édes emlék" ment a kukába.
Viszont találtam mindenféle borítékban jó kis leleteket.
Íme.
Múltszázadi újságkivágások, pl. egy igazi szabad ember hirdetése
egy igazi dráma
aki már nem hisz a szépség erejében:
Aztán egy nagyon komoly levél: lapszerkesztőként átvilágítottak, hogy nemevoltame ügynök? Íme az erről szóló határozat:
Az azért megnyugtató, hogy lehetett fellebezni!
+ + +
Egy Tandori levél:
(ezeket azért megtartottam.)
+ + +
Túl vagyunk a kétszázezredik látogatón! Manninger Daninak jár így (mint Dragomán Gyurinak százezernél, vagy százötvenezernél?) egy szm kép. Átvehető a műtermemben.
+ + +
Az imént jött Jeney Zolitól újévi jókívánságok mellett, gyorsan közzéteszem, és egyben kívánok mindenkinek egy olyan új évet, amilyet szeretne!
(mi nemsokára megyünk a MÜPÁba Amadinda-Presser koncertre)
copyright: Stomfai Krisztina