kedd és tavasz-szerű
2010-03-02 23:31:15
Na kihurcoltunk minden "maradékot" a Nemzeti Színház műterméből: 9 db nagy, 105 x 305 cm-es akvarell. Iletve ebből négy még üres, kicsit túlrendeltem magam.Előadás lesz ugyanis a fönti hatalmas műteremben, és ki kellett üríteni. Úgy beszéltem meg, hogy mielőtt lehozzák, megyek és becsomagolom őket, nehogy bajuk essen. Nos, a tahó-bunkó állat tegnap boldogan ujságolta, hogy ők már le is hozták, nem köllött azokat becsomagolni... Hát mit mondjak? A guta majd megütött, a hülye állatok jó mocskos kézzel összevissza tapenolták az összeset, lesz egy kunszt majd megpróbálni letisztítani. Most vágott vissza a műszaki igazgató (!), egy év után, mert annyira utált, hogy le kell szereltetnie a gyönyörű fali lámpákat a képek mögül. Elsőre persze azt mondta, hogy ez az egész egy nagy baromság, majd mikor én csak szelíden mosolyogtam, akkor azt mondta, hogy mégsem kellene a ronda gombhoz varrni a kabátot. Én továbbra is szelíden mosolyogtam, és mondtam, hogy ezt nem velem kellene megbeszélnie, hanem az igazgató úrral.... Másnapra le voltak szerelve a lámpák.
A fölállításhoz az összes hatalmas képet – mert ott voltam – le lehetett vinni a műteremből úgy, hogy a hajuk szála sem görbült meg, sőt az egy év alatt az ott megfordult mintegy hatvanezer emberből egy nem rúgott bele egyikbe sem, nem fogdosták össze, legfeljebb a takarítók dörgölték hozzá kicsit a porszívót. Egyetlen egy tablót lukasztottak ki, de nyilvánvalóan azt sem a nagyérdemű, valami hegyes tárgyat cipelhettek el mellette, és a sarkával csináltak egy centis lukat. Rosszabbra számítottam.
Két képet most kicseréltem, egyiket kiállítom pénteken, egyet pedig eladtam. Raktam a helyükre két utóbbfestett szépet.
Az öszes ittkövetkező gyarló fotó iPhone felvétel!
Az egész kiállítás ebben a formában még ott lesz a színházban április végéig.
Most egy kép, (az esetleg eladott) mindenesetre a műtermembe került. (A legnagyobb csoda, hogy a több, mint háromméteres képek befértek ÁLLVA a műtermembe!)
+ + +
Jött a hír mailben, hogy a Képcsarnok árverésén ezúttal az én egyik történelem-előtti (1981) képem indul a versenyben:
itt a kép is, mint látható 25 000 Ft-ról indul. Annyiért én is megvenném. Ilyen színeket azóta sem festettem.
+ + +
Vojnich megint selejtezte a régi dobozait, ezúttal például egy kis kollázsomat találta meg, amit postán küldtem neki Kecskemétről 86-ban:
(most címet is adtam neki, és beraktam a helyére: levél vojnichnak, pasztell kollázs, 15,6 x 16,2 cm, papír, 86/10)
+ + +
Még egy doboz-lelet: A Kurír 1994. május 9-iki választási különszáma:
Óh, édes istenem, már a főcím is milyen bájos! De mutatok részleteket is, a képen mi örömködünk Jancsóval:
Itt meg híradás a Fidesz székházból; szeretetteljes és atyáskodó hangnemben ezekről a helyes gyerekekről, akik most elrontottak egy kicsit valamit (a jószeműek talán el tudják olvasni):
(Egy ideig úgy volt, hogy mi csináljuk az egész Fidesz (grafikai) kampányt, csak az utolsó pillanatban nem írtam alá a szerződést, mert... Hosszú történet. A végén aztán az SZDSZ sajtókampányát csináltuk.)