Beszakadt ugyanis reggel Bábolna után az autópálya, és az elterelést nem sikerült megoldani, mert a mellékutak többségét is elzárta egy-egy megáradt patak.


(Fotó: Tepfenhart Tamás)

Úgy terveztük, hogy délre leérünk, megrendezzük a kiállítást, kicsit még pihenünk, és fél hatkor Szabó Marcell megnyitja. Egy idő után telefonáltunk Varga Mátyáséknak, hogy rendezzék meg nélkülünk a kiállítást; nos fél hatkor még Győrszentiván mellett álldogáltunk a dugó kellős közepén, úgyhogy Marcell beolvasta megnyitó beszédét telefonba, amit a megnyitó közönség kihangosítva a helyszínen hallgatott, és nagy tapssal jutalmazott. Nagyon szájber dolog volt. Végül a kiállítást nem is láttuk, mert mire odaértünk már csak egy vacsorázásra futotta a Szélfiai vendéglőben, és indultunk is vissza, ezúttal a Veszprém-Székesfehérvár úton. Hajnali fél háromra értünk haza. Enyi idő alatt kb. ki lehet érni Párizsba.
Más nem történt.


+ + +


Ma a könyvelőknél jártunk aláírni adóbevallást meg éves mérleget stb.
Viszontláttam – ott lóg az irodában, barter! – egy 2007-es képemet, meglehetősen impozáns a 170 centi szélességével. (Azt hiszem ezt egyszer, talán a tavalyi vagy tavalyelőtti aláíráskor már mutattam, mindegy, megint megörültem neki...)