mondjuk csütörtök
2010-09-10 00:17:59
szeptember 9. és csütörtök
ma reggel óta egyedül lakom egy emeletes, három hálószobás öreg házban, a másik két lakó, egy litván építész meg mégvalaki elutazott. Igyekeztem otthonosan berendezkedni, az egyik hálószobából lett a műterem, a másikban alszom, a harmadikkal egyelőre nem tudok mit kezdeni. A műterem tökéletes lett, ma már egész nap vadul dolgoztam. Fostam persze nagyon, amior elkezdtem, hogy tíz hónap után meg tudom-e fogni még az ecsetet, 50 x 70-es akvarelleket csináltam, rögtön hármat is.
Itten ezek a népek egészen különös napirend szerint élnek: a reggel náluk 11 óra tájt aktuális, de arról nem sokat tudok, mert mint említém külön házban lakom, két utcára a "központtól". A reggelit megoldom magam, mint otthon is: egy bögre nescafé, meg valami biscott nevű kétszersült jó kis sózótt vajjal. A csajok szárnyakat kaptak a diétámtól, tegnap este például valami fantasztikus pizzákat sütöttek (16 embernek!), na Vojnich, mit kaptam én? Forró, párolt uborkát (!)tükörtojással, meg ugyancsak külön nekem valami fűszeres hagymával töltött sült paradicsomot. Szerencsére a harmadik fogás az mindig sajt, azt kapok én is. Desszertnek meg fromage blanc fekete szederrel, sans sucre, sajnos. Bor is adódik mindig, szóval a koszt nagyjából rendben van. Az ebéd délután 3-4 között szok lenni, a vacsora viszont 11-kor. Most is már fél tíz van, de még át se mentem, mert kb. most kezdenek el főzni. Ma már vettem egy kis sajtot a helyi épicerie-ben, hogy valahogy túléljem a nehéz órákat.
Holnap viszont hajnalban kelek, mert fél kilencre a kikötőben kell lennem, egy helyi ember elvisz hajóval osztrigát izélni. Azt mondta ma délután, amikor megbeszéltük, hogy nyugodtan hozhatok állványt is, és festhetek, van hely a hajón. Viszont kapok tőle reggelit, majd jól eltitkolom a diétát! Visszafelé meg azt mondta, majd majszolunk egy kis osztrigát. Nem tiltakoztam, csak a festés ellen. Mondtam, viszek viszont fényképezőgépet.
Szóval mire jól berendezkedem, már megyek is innen el, persze maradhatnék, ameddig akarok, de inkább visszamegyek Palisba a megszokott helyemre, majd legközelebb direkt ide jövök, hosszabb időre...
És most megint pár fotó. Egy remek portré rólam: elért a dagály a kikötőben!
ma reggel óta egyedül lakom egy emeletes, három hálószobás öreg házban, a másik két lakó, egy litván építész meg mégvalaki elutazott. Igyekeztem otthonosan berendezkedni, az egyik hálószobából lett a műterem, a másikban alszom, a harmadikkal egyelőre nem tudok mit kezdeni. A műterem tökéletes lett, ma már egész nap vadul dolgoztam. Fostam persze nagyon, amior elkezdtem, hogy tíz hónap után meg tudom-e fogni még az ecsetet, 50 x 70-es akvarelleket csináltam, rögtön hármat is.
Itten ezek a népek egészen különös napirend szerint élnek: a reggel náluk 11 óra tájt aktuális, de arról nem sokat tudok, mert mint említém külön házban lakom, két utcára a "központtól". A reggelit megoldom magam, mint otthon is: egy bögre nescafé, meg valami biscott nevű kétszersült jó kis sózótt vajjal. A csajok szárnyakat kaptak a diétámtól, tegnap este például valami fantasztikus pizzákat sütöttek (16 embernek!), na Vojnich, mit kaptam én? Forró, párolt uborkát (!)tükörtojással, meg ugyancsak külön nekem valami fűszeres hagymával töltött sült paradicsomot. Szerencsére a harmadik fogás az mindig sajt, azt kapok én is. Desszertnek meg fromage blanc fekete szederrel, sans sucre, sajnos. Bor is adódik mindig, szóval a koszt nagyjából rendben van. Az ebéd délután 3-4 között szok lenni, a vacsora viszont 11-kor. Most is már fél tíz van, de még át se mentem, mert kb. most kezdenek el főzni. Ma már vettem egy kis sajtot a helyi épicerie-ben, hogy valahogy túléljem a nehéz órákat.
Holnap viszont hajnalban kelek, mert fél kilencre a kikötőben kell lennem, egy helyi ember elvisz hajóval osztrigát izélni. Azt mondta ma délután, amikor megbeszéltük, hogy nyugodtan hozhatok állványt is, és festhetek, van hely a hajón. Viszont kapok tőle reggelit, majd jól eltitkolom a diétát! Visszafelé meg azt mondta, majd majszolunk egy kis osztrigát. Nem tiltakoztam, csak a festés ellen. Mondtam, viszek viszont fényképezőgépet.
Szóval mire jól berendezkedem, már megyek is innen el, persze maradhatnék, ameddig akarok, de inkább visszamegyek Palisba a megszokott helyemre, majd legközelebb direkt ide jövök, hosszabb időre...
És most megint pár fotó. Egy remek portré rólam: elért a dagály a kikötőben!
(Fotó: Philippe Brame)
Mutatom közelebbről is a tábla végett:
(Fotó: Philippe Brame)
és ezt nézegettem a padon üldögélve:
az itt következő fotókat a szinek miatt csináltam, csak tán átjön valami a szutyok monitorjaitokon is...
Most pedig éppen ebben a házban, az építész-műteremben gubbasztok, itt van egyedül internet, de ez is dróton! No wifi! Hülyék.
Ez pedig két fotó a műtermem ablakáról...
Feliratkozás RSS-ben
nm.
és elég szexi vagy a padon, remélem nem ültél ott sokáig! nem jó a vesének.. csk
(az első két fotóra mondom)
M