<< Vissza

a facebook gyönyörűsége

Előző bejegyzésemből vad vita kerekedett Hann Bandi falán a Facebookon: a már a Narancs hasábjain is megjelent cenzúrát emlegetve… Álláspontom tisztázása végett ideidézném legutolsó kommentemet:

"Jaj-jaj, úgy érzem, túlcsap a vihar a bilin... Utólag visszaolvasva azt hiszem Csáki Juditnak (és a szerkesztőnek, (nb tudom, B.Bandi, a főszerkesztő nem olvasta az interjút megjelenés előtt) igaza lehetett az utolsó mondat kihúzásában, mert az állítás valószinűleg nem igaz, illetve ha igaz, akkor a tönkremenés már jóval korábban elkezdődött, talán a vereckei hágónál. De én nem is ezt nehezményeztem, hanem az eljárást. Egyébként az eredetiből pont az a fél (hirdetés) oldalnyi szöveg lett kihúzva, tehát nem csak az utolsó mondat. És elismételném: nagyon könnyen LEHET, HOGY A SZERKESZTŐNEK SZERKESZTŐI SZEMPONTBÓL IGAZA VOLT. Csak ilyenkor szólni illik, na. És ezzel a vitát alázattal berekeszteném."

Ugyanebben a komment-áradatban szó esett a debreceni Deszka Fesztiválról (a kortárs magyar drámák nemrég befejeződött seregszemléjéről), ahol nehezményeztem, hogy a Nemzeti Színház kortárs évadjából egyetlen darab sem került meghívásra. Fábri Péter kimerítően válaszolt, (linkeket is csatolva), hogy miért is azok a darabok lettek kiválasztva, amik.

"Ez is egy szempont volt, amikor arra gondoltam, hogy a Závada-darabot meg kéne hívni. Térey Jeremiása eszembe sem jutott – engem itt megvertek volna. Az a közönség, amelyik jegyet venne rá, hogy lásson valamit az ő Debrecenjéről, erre kapna egy olyan érthetetlen víziót, amelyben Debrecen csak ürügy… De ha már erről beszélünk: mit látsz a Nemzeti magyar évadában? Závada egy prózaíró, aki – halkan mondom – önálló színpadi szerzőként folyton megbukik. Térey egy költő, akit valamiért drámaírónak hisznek; és Esterházy, akit nagyon szeretünk, és akinek mindig nagyon szellemesek a szövegei, de hihetetlen, hogy mennyire nem tud drámát írni. Ezzel szemben nincs ebben az évadban Spiró, nincs Háy, Egressy, Tasnádi – tehát nincsenek drámaírók."

Arra én nemigen kaptam meggyőző választ, hogy Závada nagysikerű Magyar ünnepét miért nem hívták, illetve hívták, de négyszeri időpont-változtatás után miért nem kellett mégsem… Nehéz szabadulni a gyanútól, hogy az Alföldi körül kavart méltánytalan, ostoba és sunyi politikai cirkusznak esett áldozatul.

Fábri vissza-kérdésére kb. a következőt válaszoltam:
A kortárs darabokról: nem érzem én magam szakértőnek ebben a kérdésben (sem), de én pl. Térey János darabját, sőr darabjait nagyon figyelemreméltónak találom. Sok példát tudok mondani, amikor egy nemlétező, vagy nem szinpadszerű darabból nagyszerű előadásokat csináltak, ilyen volt pl. az Ivanovék karácsonya a Katonában (Gothár), ahol nem volt darab szinte, és igen klasszikusan ilyennek tartom Esterházy vagy Závada darabjait. Én bizony a Magyar ünnepet nagyon jó előadásnak láttam, egy jelentős szinházi estének. Így éreztem tegnap este EP darabjának a bemutatóján is, talán először nem volt a szerzőben "igyekezet", hogy szinpadszerű darabot írjon (hiszen nem tud), könnyed volt és nagyvonalú, remélve azt hogy ezúttal a mondatai nem ölik meg a szinészeket. Gothár ezt - úgy tűnik - jól megérezte, és ő sem erőlködik... Szép, mély, szomorú előadás lett belőle. Ma este láttam a Mohácsi Lovasberényét (mi is a címe?), nekem bizony ez is nagyon tetszett, NAGYON, miközben ez is tele van idézettel, az idézetek idézetével, szóval ez sem egy sogennannte szinpadi darab. Illetve az, nagyon is az, a legjobb kaposvári szellemet éreztem benne a múlt homályából felmerülni! Mint akit durunggal fejbevágtak, úgy támolyogtam ki az előadásról, (semmi szinészbüfé, semmi helyeskedés, irány haza) és még most is itt nyomaszt, ahogy kell.
Mindenkinek nagyon melegen ajánlom, nézze meg!
És van még egy válaszom arra a kérdésre, hogy miért szerettem azokat az előadásokat, amiket..: Én már mindentől boldog vagyok, ami nem untat :-)

Nem igen tartozik ide, de el kell meséljem, hogy tíz perce egy denevér röpdös vadul a műtermemben, fogalmam sincs, hogy a csukott ablakokon keresztül hogyan került ide, de eszében sincs a kitárt ablakon keresztül távozni. Most még egy kicsit fűtöm az utcát, aztán majd valahogy megegyezünk a társbérletben.

Kommentek: