<< Vissza

most jó

este tíz, visszajöttem a műterembe, mostanában gyakran alszom itt, mert reggel 8-tól a legjobb a fény. Üldögélek, piszkálgatom a provence-i fotóimat, hogy vajon minek indulok neki holnap reggel? Mellettem kis kékmintás kannában kamilla tea gőzölög. Én szeretem. Dohányzom. Mondjuk ki: most jó. Itt most egy kicsit rendben van a világ. Reggel majd új ütközet, új kenés, új kétéségbeesések. Amúgy nagyon halkan merem csak megjegyezni, hogy hetek óta egy eufóriában dolgozom: nagyon régen voltam ilyen boldog az éppen festett képeimmel. Hatalmas kiállíthatatlan (eladhatatlan) akvarellek, who cares?
Ráadásul – úgy tűnik – a múlt héten eladtam két képet, (2008/67 - 2008/68), így az újonnan csináltatott tíz hatalmas felfeszített papírra is meglesz a fedezet, még marad valami kamilla teára is.
Hála Szabó Marcellnek jó kis zene szól a hangfalakból: Buddy Guy: 74 Years Young… Pénteken leszek, csak nyolccal kevesebb :-)))

És ha már, ürítsük fenékig a nárcizmus édes poharát, az előbb a gépemen turkálva kezembe került egy ismeretlennek tűnő mp3 file, belehallgattam, hát az idén februárban egy reggel a Klubrádióban beszélgettem a Pikóval, anno persze egyszer már mutattam. Ez is milyen régen volt már!
Én is olyan leszek már, mint állítólag a királyi televízió: csak ismétléseket sugárzok :-)