az év legsötétebb napja
2011-12-31 00:56:06
Az év legsötétebb napjaKiokosíttattam magam közgazdász gyerekemmel, gyorsan elmondom, amíg még értem…
Megpróbáltam ugyanezt a múlt héten a (másnap ugyancsak lemészárolt) Klubrádióban elmondani, mondom hát itt is…
Pedig pályázott rá jó néhány alkalom, a a jövőt illetően azt hiszem mégiscsak a mai nap viszi a pálmát: a Parlament ma – egyebek mellett – megszavazta az új jegybanki törvényt. Ha lenne valaki, aki még nem értené (nota bene néhány millióan lehetnek, csak szavam nem jut el hozzájuk), akkor elmesélném, ez mit is jelent.
Ugye az igazi gáz akkor kezdődött, amikor a három legnagyobb hitelminősítő közül a Moody”s Magyarországot befektetési szempontból a ”junk” kategóriába sorolta, puha magyar fordításban ezt ”bóvli” kategóriának mondják. A ”junk” kategória egyszerűen befektetésre nem ajánlott országot jelent. Az államkötvényeket vásárló legtöbb biztosító-társaságnak, nyugdíjalapnak, és különböző befektetési alapoknak két hitelminősítő ”junk-bóvli” minősítése esetén TILOS ilyen, esetünkben magyar állampapírokat vásárolni. vagy birtokolni!
Tehát – hogy lefordítsam – az államkötvények kamata, amennyiért az ország pénzhez tud jutni már olyan magas lesz, (11-12%), hogy ahhoz, hogy ezt a kamatot fizetni tudjuk további hiteleket kell felvenni, szabadpiaci hiteleket, és ez a spirál gyakorlatilag megállíthatatlan.
Decemberben aztán megérkezett a második (S&P) ”junk” minősítés. Ebben a helyzetben egyetlen halvány reménysugár látszott, hogy a még nemrég gőgösen ”hazazavart” Nemzetközi Valutaalap, az IMF segítségünkre lesz, és az EU Központi Bankjával karöltve kedvezményes hitelhez juthatunk, mint ez már 2008-ban egyszer megtörtént, így lehetett akkor elkerülni az államcsődöt.
Néhány napig úgy tűnt, hogy a magyar kormány átlátta, hogy nincs más választása, szabadságharc ide, nemorthodox gazdaságpolitika oda, le kell nyelni a békát, és nagy alázattal meg kell kezdeni a tárgyalásokat az IMF-fel.
Remek stratégiai érzékkel a kormány a tárgyalások megkezdését megelőző este terjesztette a Parlament elé a ma megszavazott jegybanki törvényt, (ami gyakorlatilag lehetőséget teremt a Nemzeti Bank függetlenségének megszüntetésére); nos néhány órás tárgyalás után az IMF delegáció, értesülvén a benyújtott törvénytervezetről felállt, és hazautazott.
Ha ez nem lett volna elég figyelmeztető jel, néhány napra rá Barroso EU főtitkár vette magának a fáradságot, és a félreértések elkerülése végett írt egy levelet Orbán Viktornak, amelyben világosan értésére adta, hogy a folyamatban lévő sarkalatos törvények (a jegybanki törvény, az un. pénzügyi stabilitási törvény), ellentétesek az Európai Únió hatályos jogszabályaival, ezért kérte ezeknek a törvényeknek a visszavonását. A levélből világosan érthető volt, hogy az IMF tárgyalások folytatásának ezeknek a törvényeknek a visszavonása a feltétele.
Nos, jobb és baloldali közgazdászok egyöntetű véleménye szerint az államcsőd innentől elkerülhetetlen.
És hogy valami fogalmunk legyen, mit is jelent ez a szó, idéznék Róna Péter közgazdász november 25-i interjújából:
”Államcsőd akkor következik be, ha egy adott ország nem képes visszafizetni hiteleit a megadott határidőre. Teljes vagy részleges fizetésképtelenség esetén az adott ország hitelezői kénytelenek veszteséget elkönyvelni. Ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a teljes összegről le kell mondaniuk. Az állampapír-tulajdonosokkal folytatott tárgyalásokon is lehet rendezni az adósság kérdését – ezt történt 1981-ben Lengyelországban, valamint a közelmúltban Görögország esetében is. A görög állampapírokat birtokló bankok vállalták, hogy a náluk lévő adósság 50 százalékát elengedik. Ez az államcsőd rendezett formája.
Mivel kifelé sem tud fizetni a csődbe került állam, minden bizonnyal befelé sem fog tudni, vagy legalábbis nem annyit, és nem akkor, amennyit elvárnak a közszférában dolgozók. Oroszországban a rendőrök és a köztisztviselők a fizetésképesség helyreállásáig gyakorlatilag nem kaptak fizetést. Gyakori, hogy az adósságproblémákkal küszködő állam kiterjedt, már-már túlburjánzott közigazgatással és közszférával rendelkezik, mint ezt Görögország esetében is láthatjuk – ennek fenntartása erősen hozzá is járul az adott ország eladósodásához. A kiterjedt közszféra fizetésének elmaradása hamar átgyűrűzik a gazdaság egyéb szegmenseire, de a közszolgáltatások minőségének romlása (pl. tömegközlekedés) is hátrányosan érinti a lakosságot.
Argentínában pénznyomtatással igyekeztek finanszírozni a közszolgáltatásban foglalkoztatottak fizetési igényeit, ami természetesen az inflációra gyakorolt jelentős nyomást.” (forrás: mindennapi.hu)
Összefoglalnám még egyszer gyarló saját szavaimmal, mi a várható következménye annak, hogy ma a hazafiak a Parlamentben ezekre a törvényekre igent mondtak.
A közvetlen hatás: ma, egyetlen napon 304-ről 314-re emelkedett az euró/forint árfolyama. (forrás Yahoo Finance)
A már most is kétségbeejtően sok, hiteltörlesztésüket fizetni nem tudók száma az árfolyam drámai változásától illetve az infláció következtében a sokszorosára nő, ettől, (ha az állampapírokba fektetett pénzük elvesztése miatt nem…) előbb-utóbb természetesen a bankok is bedőlnek.
A gazdaság, miután hitelhez nem tud jutni, gyakorlatilag leáll. Mint azt már fentebb olvashattuk, az állam nemcsak kifelé, hanem befelé sem tud fizetni, tehát kénytelenek lesznek csökkenteni a nyugdíjakat, a közalkalmazottak fizetését; a tömegközlekedés sem kapja meg a szükséges támogatást. Folytassam a víziót: nem nagyon lesz szemétszállítás, nem lesznek import gyógyszerek, az életmentő műtéteken kívül a kórházakban nem lesznek műtétek… Na jó, nem folytatom, innen már fantáziátokra bízom a fényes jövőt.
Szóval ezt sikerült ma a Parlamentnek megszavazni.
Breaking news: most olvasom a neten (Corriere della Sera): Felfüggesztheti az Unió a magyar szavazati jogot?
Breaking news 2: Barroso válaszolt OV válaszlevelére: ”Az elmúlt napokban megerősítettük aggodalmainkat a magyar hatóságoknak" - emelte ki a szóvivő, és úgy fogalmazott, hogy "a Bizottság továbbra is kész segítséget nyújtani Magyarországnak az EU-jog teljes körű érvényesítéséhez”.
Megpróbáltam ugyanezt a múlt héten a (másnap ugyancsak lemészárolt) Klubrádióban elmondani, mondom hát itt is…
Pedig pályázott rá jó néhány alkalom, a a jövőt illetően azt hiszem mégiscsak a mai nap viszi a pálmát: a Parlament ma – egyebek mellett – megszavazta az új jegybanki törvényt. Ha lenne valaki, aki még nem értené (nota bene néhány millióan lehetnek, csak szavam nem jut el hozzájuk), akkor elmesélném, ez mit is jelent.
Ugye az igazi gáz akkor kezdődött, amikor a három legnagyobb hitelminősítő közül a Moody”s Magyarországot befektetési szempontból a ”junk” kategóriába sorolta, puha magyar fordításban ezt ”bóvli” kategóriának mondják. A ”junk” kategória egyszerűen befektetésre nem ajánlott országot jelent. Az államkötvényeket vásárló legtöbb biztosító-társaságnak, nyugdíjalapnak, és különböző befektetési alapoknak két hitelminősítő ”junk-bóvli” minősítése esetén TILOS ilyen, esetünkben magyar állampapírokat vásárolni. vagy birtokolni!
Tehát – hogy lefordítsam – az államkötvények kamata, amennyiért az ország pénzhez tud jutni már olyan magas lesz, (11-12%), hogy ahhoz, hogy ezt a kamatot fizetni tudjuk további hiteleket kell felvenni, szabadpiaci hiteleket, és ez a spirál gyakorlatilag megállíthatatlan.
Decemberben aztán megérkezett a második (S&P) ”junk” minősítés. Ebben a helyzetben egyetlen halvány reménysugár látszott, hogy a még nemrég gőgösen ”hazazavart” Nemzetközi Valutaalap, az IMF segítségünkre lesz, és az EU Központi Bankjával karöltve kedvezményes hitelhez juthatunk, mint ez már 2008-ban egyszer megtörtént, így lehetett akkor elkerülni az államcsődöt.
Néhány napig úgy tűnt, hogy a magyar kormány átlátta, hogy nincs más választása, szabadságharc ide, nemorthodox gazdaságpolitika oda, le kell nyelni a békát, és nagy alázattal meg kell kezdeni a tárgyalásokat az IMF-fel.
Remek stratégiai érzékkel a kormány a tárgyalások megkezdését megelőző este terjesztette a Parlament elé a ma megszavazott jegybanki törvényt, (ami gyakorlatilag lehetőséget teremt a Nemzeti Bank függetlenségének megszüntetésére); nos néhány órás tárgyalás után az IMF delegáció, értesülvén a benyújtott törvénytervezetről felállt, és hazautazott.
Ha ez nem lett volna elég figyelmeztető jel, néhány napra rá Barroso EU főtitkár vette magának a fáradságot, és a félreértések elkerülése végett írt egy levelet Orbán Viktornak, amelyben világosan értésére adta, hogy a folyamatban lévő sarkalatos törvények (a jegybanki törvény, az un. pénzügyi stabilitási törvény), ellentétesek az Európai Únió hatályos jogszabályaival, ezért kérte ezeknek a törvényeknek a visszavonását. A levélből világosan érthető volt, hogy az IMF tárgyalások folytatásának ezeknek a törvényeknek a visszavonása a feltétele.
Nos, jobb és baloldali közgazdászok egyöntetű véleménye szerint az államcsőd innentől elkerülhetetlen.
És hogy valami fogalmunk legyen, mit is jelent ez a szó, idéznék Róna Péter közgazdász november 25-i interjújából:
”Államcsőd akkor következik be, ha egy adott ország nem képes visszafizetni hiteleit a megadott határidőre. Teljes vagy részleges fizetésképtelenség esetén az adott ország hitelezői kénytelenek veszteséget elkönyvelni. Ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a teljes összegről le kell mondaniuk. Az állampapír-tulajdonosokkal folytatott tárgyalásokon is lehet rendezni az adósság kérdését – ezt történt 1981-ben Lengyelországban, valamint a közelmúltban Görögország esetében is. A görög állampapírokat birtokló bankok vállalták, hogy a náluk lévő adósság 50 százalékát elengedik. Ez az államcsőd rendezett formája.
Mivel kifelé sem tud fizetni a csődbe került állam, minden bizonnyal befelé sem fog tudni, vagy legalábbis nem annyit, és nem akkor, amennyit elvárnak a közszférában dolgozók. Oroszországban a rendőrök és a köztisztviselők a fizetésképesség helyreállásáig gyakorlatilag nem kaptak fizetést. Gyakori, hogy az adósságproblémákkal küszködő állam kiterjedt, már-már túlburjánzott közigazgatással és közszférával rendelkezik, mint ezt Görögország esetében is láthatjuk – ennek fenntartása erősen hozzá is járul az adott ország eladósodásához. A kiterjedt közszféra fizetésének elmaradása hamar átgyűrűzik a gazdaság egyéb szegmenseire, de a közszolgáltatások minőségének romlása (pl. tömegközlekedés) is hátrányosan érinti a lakosságot.
Argentínában pénznyomtatással igyekeztek finanszírozni a közszolgáltatásban foglalkoztatottak fizetési igényeit, ami természetesen az inflációra gyakorolt jelentős nyomást.” (forrás: mindennapi.hu)
Összefoglalnám még egyszer gyarló saját szavaimmal, mi a várható következménye annak, hogy ma a hazafiak a Parlamentben ezekre a törvényekre igent mondtak.
A közvetlen hatás: ma, egyetlen napon 304-ről 314-re emelkedett az euró/forint árfolyama. (forrás Yahoo Finance)
A már most is kétségbeejtően sok, hiteltörlesztésüket fizetni nem tudók száma az árfolyam drámai változásától illetve az infláció következtében a sokszorosára nő, ettől, (ha az állampapírokba fektetett pénzük elvesztése miatt nem…) előbb-utóbb természetesen a bankok is bedőlnek.
A gazdaság, miután hitelhez nem tud jutni, gyakorlatilag leáll. Mint azt már fentebb olvashattuk, az állam nemcsak kifelé, hanem befelé sem tud fizetni, tehát kénytelenek lesznek csökkenteni a nyugdíjakat, a közalkalmazottak fizetését; a tömegközlekedés sem kapja meg a szükséges támogatást. Folytassam a víziót: nem nagyon lesz szemétszállítás, nem lesznek import gyógyszerek, az életmentő műtéteken kívül a kórházakban nem lesznek műtétek… Na jó, nem folytatom, innen már fantáziátokra bízom a fényes jövőt.
Szóval ezt sikerült ma a Parlamentnek megszavazni.
Breaking news: most olvasom a neten (Corriere della Sera): Felfüggesztheti az Unió a magyar szavazati jogot?
Breaking news 2: Barroso válaszolt OV válaszlevelére: ”Az elmúlt napokban megerősítettük aggodalmainkat a magyar hatóságoknak" - emelte ki a szóvivő, és úgy fogalmazott, hogy "a Bizottság továbbra is kész segítséget nyújtani Magyarországnak az EU-jog teljes körű érvényesítéséhez”.
Feliratkozás RSS-ben
P.
Elmondta amit én is gondolok.