vasárnap
2007-11-25 23:58:37
rémálmokból riadtam délelőtt fél 11-kor. Jött az eső.Szombaton kimentünk valami outletbe, egy zakó kellene már nagyon, vettünk is egy gyönyörű, hosszú, gyapjú télikabátot. Harminc rugó, és a lányok azt mondták, ez baromi olcsó. Igaz, vagy 15 éve vettem legutóbb télikabátot, akkor is valami utcáról bejött ügynöktől. Egyszer Párizsban is megpróbálkoztam a zakóvásárlással, egyszerű tweed zakó, csak nem volt a méretemben. Megkérdeztem az eladótól, mennyi lett volna? Azt mondja, 470 euró, de sajnos az én méretemben már ez nem is lesz. Micsoda pech! Mondom az outletben az eladó csajnak, egy tweed zakót szeretnék. Kérdően néz rám. TWEED, mondom türelmesen. Mint egy marslakóra, úgy néz rám, de nagyon készséges, hátramegy megkérdezni a főnöknőtől. Hamarosan visszatér: nekünk olyanunk nincs, mondja, szemmel láthatóan kerüli még a szót is kimondani. Kimentünk volna a divatból?
Újra belefogtam a Tóth Kriszta által rendelt tárcanovellába, ma azzal mulattam az időt. Keresgéltem 1965-ös dolgok után, mutatok egy-kettőt, miket találtam (retro.hu)
egy vonzó csomagolású cukorka, elég drága is volt...
romantika:
korabeli centrifuga, külön felhívnám a figyelmet a Hajdúsági Iparművek szerény de míves logójára!
az első gépi mosópor (azt kell mondjam a maga nemében ez jó dizájn):
végül egy korabeli gyöngyszem: Lenin fénye a dolgozók asztalára!
