2008-03-23 10:14:43
Többnyire Angliában élő újságíró barát küldött a héten egy (számára, ott) tréfásnak tűnő videót, a Bukás c. Hitleres film egy részletét, aktuál-Gyurcsányos feliratozással. Mailemre, hogy ezt a vacak kis aljasságot miért is kaptam, hamarosan jött a válasz (rajtam kívül még egy címzett (a 15-ből!) válaszolt hasonló ingerültséggel).
Kedves T. és kedves többiek!
Olyan sok hozzátennivalóm nincs ahhoz, amit írtál. Egyrészt a magyar jobboldalról alkotott véleményed fedi az enyémet. Nemrég egy angol újságíró kollegának - némi, de csak némi túlzással - azt találtam mondani, hogy Magyarországon minden igaz, amit az egyik párt mond a másikról. Ami a "kicsinyes politikai lejáratási célú gyalázkodást illeti", talán azért nem voltam annyira érzékeny a gyalázkodásra, mert Gyurcsányról is nagyon rossz véleményem van. Tudom, hogy egyszer már futottunk egy kört ebben a témában Őszöd után. Csak arra akarom felhívni a figyelmedet, hogy már akkor éreztem, ha Gyurcsány nem mond le, akkor maga alá temeti saját pártját. Akkor ez sokaknak nagyon furcsán hangzott. Már akkor úgy gondoltam: jobb, ha veszi a kalapját, akár legyen előrehozott választás, akár veszítsen a koalíció. (Olvassátok el Ungváry Rudolf cikkét a Népszabiban, hogy miért kívánatosabb, ha a jobboldal kényszerül a reformok megvalósítására - szívesen elküldöm) Gyurcsány Őszöddel és az elkapkodott, átgondolatlan, rosszul vagy egyáltalán nem kommunikált reformjaival olyan tekintélyveszteséget szenvedett, amit már nem tud jóvátenni és a sár az egész koalícióra ráragadt. A jobboldal sem tudta volna megúszni reformok nélkül, jobb lett volna rájuk hagyni. Gyurcsány azonnali lemondása a legrosszabb esetben vezetett volna előrehozott választásokhoz, de még abban az esetben is ütőképes maradt volna az ellenzékbe szorult koalíció. Így, hála Gyurcsány hatalommániás ámokfutásának, döngő léptekkel haladunk afelé, hogy két év múlva az MSZP megsemmisítő vereséget szenvedjen, a Fidesz pedig elnyerje a kétharmados többséget. Egyáltalán nem szeretem az MSZP-t, de nem akarom, hogy Orbánnak igaza legyen és kiderüljön, hogy ellenzék nélkül is lehet kormányozni, amit ő nagyon is szeretne. Ez pedig szerintem Gyurcsány lelkén száradna.
Hidd el, én is nagyon el vagyok keseredve, 1944 bennem sem múlt el nyom nélkül, de ez nem menti Gyurcsányt. Az sem menti Gyurcsányt, hogy sokkal jobban félek az úgynevezett jobbodaltól mint az úgynevezett baltól. Már csak azért sem menti, mert az úgynevezett jobb az ő hiúságának és hülyeségének hála juthatna alkotmánymódosító többséghez. Ha magamat kellene kategorizálni, akkor továbbra is szociáldemokratának vallom magam, noha az MSZP a jelző kisajátításával mindent elkövet, hogy lejárassa a fogalmat, épp úgy, ahogy azt a Fidesz tette a "nemzeti" szó esetében, ahogy a Szadesz tette a "liberális" szóval. Nem is folytatom. Barátságunk valóban nem fogja megszenvedni, hogy nem tudtál olyan jót röhögni ezen a nyílván fideszes berkekben készült feliratozáson, mint jómagam. Szívesen látnék hasonlót Orbánról is.
válaszoltam:
Kedves P,
félek hogy te is beleestél a Fidesz által - sikerrel - sugalmazott, mit sugalmazott, fennen harsogott meggyőződésbe, miszerint Gyurcsány az Antikrisztus, és bármit tesz vagy mond, az csak az ördögtől való lehet. Gyurcsány gyenge volt és amatőr, nem bízott senkiben, illetve rosszkor bízott... satöbbi. Sajnos – félek – még mindig neked jobb a véleményed az aktuális magyar politikai közegről, mint jónéhányunknak. Nem Gyurcsány temeti elsősorban maga alá a pártját, hanem az a pártnak nevezett csürhe temeti maga alá Gyurcsányt, és vele együtt félő, hogy majd mindent, amit demokratikus intézményeknek hívunk. Van viszont egy még rosszabb hírem (Ungváry Rudinak is): nem csak az MSZP és az SZDSZ amortizálta az elmúlt évtizedben tragikus mértékben a jószándékú, gondolkodásra hajlamos értelmiségét, hanem a FIDESZ is. Magyarán, még ha hinni bírnék is abban az optimizmusotokban, hogy a Nemzet Spirituális Vezére megnyervén a választásokat üstöllést belefog az immár igazán elodázhatatlan reformok végrehajtásába, nem lesz már hozzá épeszű kádere: Pitonos Kosztolányi Dénesekkel, Grespigekkel, Mikolákkal és hasonló elmeháborodottakkal lenne kénytelen csatába indulni, hogy a többi kereszténydemokratának mondott idiótáról ne is tessék említés.
A minapi népszavazást az összes aktív (és passzív) résztvevőjével, a Fényvitézzel, Alkotmánybírósággal, Sólyom elnökkel, és szeretett népünkkel együtt bízvást nevezhetjük a redszerváltás óta eltelt idő szellemi és morális mélypontjának. Amiből persze korántsem következik az, hogy innen már nincs lejjebb. Van. Lesz. Annyira leegyszerűsítő lenne ezt az egész bűzölgő szarrakást Gyurcsány nyakába varrni, illetve önteni. Ezt mi tízmillióan hoztuk össze, kéz a kézben, legföljebb annyi a különbség, hogy – uszodás hasonlattal élve - volt, aki csak úszás közben, szép csöndben könnyített hólyagjának szorításán, és voltak szép számmal (barátaink közül is), akik a trambulinról hugyoztak nagy közös medencénkbe. És ez különbség. Orbán felelőssége, illetve felelőtlensége tragikus és megbocsájthatatlan.
szm