kedd
2008-06-03 23:58:34
jó nap. bizony.délelőtt elvittem a keretezőhöz az összes kis akvarellt. (Jut eszembe: pótoltam, már mindenhol ott vannak a méretek is.) Robi rögtön rá is tette szőrös mancsát három darabra. VE jött velem, hogy megnézze négy (gyönyörű, basszameg!) főiskoláskori rajzát, amit a szülei lakásában kukáztak ki valami szekrény aljából, és most bekeretezve már ugyancsak Alföldi Robi falán virítanak.
Aztán meg elmentünk Kőbányára, a Pannoncolor boltba vásárolni. Vettem új, gyönyörűséges akvarell-papírokat: képeslap-méretűeket, meg nagyobbakat, meg még nagyobbakat, meg egész íves nagyon nagyokat, mind 300 gramos "rücskös", merített Fabriano... Boldogító. (amíg az ember el nem kezdi összemaszatolni őket.) Új ecset is, három.
Aztán Mátyás tér: a csomagoló szakbolt, ahol lehet kapni olyan tekercses képcsomagoló fóliát (olyan, mint a follpack), mint amilyet Párizsban vettem,, egy ügyes kis nyéllel; ha akarom lazán forog, ha akarom nem!
Aztán meg itthon töltött paprika! Hol a boldogság mostanában? (és hány kiló?)
Little nap, aztán már mentünk is Závada Pali könyvbemutatójára.
A képen Dávid Anna, a könyv szerkesztője, a Maestro, Rainer M. János és Hegedűs D. Géza
Hát bizony, ahogy "ülepítem", egyre csak jobb lesz Pali könyve. Nagyszerűen (mert észrevétlenül) szerkesztett könyv. Az indulata, rettenetes iróniája, ugyanakkor halálos könnyedsége elbűvöl. Azt hiszem a legjobb Závada regény. Kötelező olvasmány. De tényleg. Halálosan pontos rajz szüleink, a magyar keresztény középosztály természetrajzáról.
Emlékszem, tán tizenöt évvel ezelőtt egyszer faggattam mamámat, hogy mégis, ők mit szóltak - mondjuk - az un. második zsidó-törvényhez? Utálkoztunk, mondta anyám. Apád azt mondta: ezek mind idióták. No jó, de mondjuk mit szólt nagyapám, aki a Kúria (ma úgy mondják, a Legfelső Bíróság) elnöke volt? - Ő már nyugdíjas volt. - No jó, de milyen fórumon, hol hallatta hangját ezügyben? Hol tiltakozott? És ti nem mondtátok neki, hogy meg kellene szólalnia?...
Valahogy mindig az volt a benyomásom, hogy szüleim-nagyszüleim úgy gondolták, hogy ez az egész egy rémes ízléstelenség, de nekik aztán semmi közük hozzá. Különben is, mit tehetnének?
Na mindez (és még ezer más) most szép vastagon meg van végre írva. Sajnos nagyon aktuális könyv. Az irodalmi értékéről nem nekem kellene szónokolnom, megteszik biztosan mások.
+ + +
No itt van Szabó T. Anna verse, amit igértem:
Winterreise
<- három dal Szüts Miklósnak -
1. Der Wegweiser
A szemem lát, az énem érez,
de hozzám tartozik a szem,
ha nyitva van, csak azt mutatja,
mit látni engedek nekem.
Amire nézek, az enyém lesz -
így rakja börtönét a rab.
Ha láthatok a más szemével,
csak akkor lehetek szabad.
2. Irrlicht
Miért, hogy ott a horizont,
hogy tér nyílik a fák között,
hogy úgy tűnik, az út halad,
hogy valahova odavisz?
És mért, hogy mindig van tovább,
hogy jön nappalra éjszaka,
hogy őszre tél jön, télre nyár
és van az éjnek nappala?
Forog a föld, fordul a nap,
ami látszólag áll, mozog -
mi forgunk önmagunk körül:
megyünk előre, vándorok.
3. Rast
Kiúttalan magamba zárva
ráláthatok a téli tájra:
a látvány magában beszél.
Az ég az űrrel összeforrva,
közötte néhány tetszhalott fa -
csak ő tudja, hogy él.
Köd közeledik, nagy, jeges köd,
ennyit se látok majd, ha elföd,
kioltja a szemem,
majd egy leszek a tájjal mégis,
mert szétoldódom köztük én is:
akkor - megérkezem.
(a Vojnichét majd fölrakom holnap, mert nagyon hosszú lenne...)
+ + +
Végezetül, de nem utolsó sorban: az új Myriam Alter zenéért cserébe kaptam Várady Szabolcstól egy fantasztikus lemezt: Daniel Barenboim argentin tangókat játszik (Rodolfo Mederos-szal és Héctos Console-lal).