vasárnap
2008-10-12 18:24:10
Tegnap kirándulás Vézelay-be.Tizenkettedik századi román templom, "később" átépített gotikus szentéllyel.
Az még csak rendben lenne, hogy Burgundia szívében van egy ekkora katedrális, de Palis és Vézelay között az úton minden faluban láttunk egy csodás középkori templomot. Ötszáz lelket számláló falunak már biztosan van egy hatalmas történelmi temploma, ha akad köztük 16. századi, az már bakfisnak számít. Folyamatosan elképedek Franciaország kultúrális gazdagságán. Amúgy azért az is meglepő, hogy a középkorban ilyen mérhetetlenül gazdag volt a francia egyház!
Emlegetem a falvakat, bocsánat, magyar értelemben vett falut egyet sem láttam. Komoly, nagy, sokszor emeletes kőházak, teljesen városi szerkezet, ha van kert, akkor többnyire az is csak kertként, és nem háztartás-ellátó háztájiként. És a települések szerkezetét, a házak korát, vagy a telkek szűkösségét nézve ez száz évvel ezelőtt sem lehetett nagyon másként. A "falun" kívül aztán ott vannak a földek, nyilvánvalóan ott dolgoztak ők is, mint mindenhol a parasztok, de benn a faluban polgári (-bb) életet éltek. Esténként a falvakon keresztülautózván soha (este 8-kor) egy teremtett lelket nem látni az utcán, Philippe szerint mindenki otthon ül, és tévét néz. De ezek szerint inni is otthon isznak, mert nyitott kocsmát sem láttam. Persze tegnap este aztán bizton mindenki a tévé előtt ült, mert Franciaország-Románia világbajnoki selejtező volt, nem kis erőfeszítéssel szereztek egy 2:2-es döntetlent a franciák; így azt hiszem nagy nehezen a negyedik helyen állnak a csoportjukban, csak a románokat és - ha jól láttam - a Faroe szigetek (?) válogatottját sikerült megelőzni Henry csapatának...
Ma vasárnap: valódi róseibnit sütöttünk a "nyári konyhában" parkoló profi frittőzben. Jaj, nagyon fontos, mit tanultam! Hogyan lehet a jó bort (már úgy értem vásárláskor) a gyengébbtől megkülönböztetni? Philippe tanította, a címkén ugye rajta van, hogy appellation controllée... A gyengébb minőségű bornál ezt úgy írják, hogy: appellation controllée Kukutyin. A finom bornál viszont MÁS A SZÓREND, imígyen: appellation Kukutyin controllée. Tehát a borvidék-pincészet nevének a két szó között kell lennie. Ez valami faramuci szabály, amit a magamfajta borvásárlók természetesen nem ismernek. De most már ti is tudjátok, tessék figyelmesen olvasni a címkék szórendjét!
És ha már bor, tegnap Vézelay felé Chablis-n is keresztül gurultunk, nagyon helyes kisváros. Állítólag jó gazdagok a helybeliek, a róluk elnevezett bor okán. Megkérdeztem: a Chablis, amit - ugye - szeret inni az ember, az csak innen származhat. Tehát az ugyan egyben egy borfajta is, de egyedül csak itt termesztik/csinálják, minden más hamisítvány! Nem tudom megítélni, hány hold lehetett, amit láttunk, mindenesetre jó öt perc alatt már el is hagytuk a szőlőföldeket.
Ezt sem nagyon értem, itt a környéken szinte kizárólag csak a cékla terem meg a földeken, olyan köves-meszes (szikes?) a föld. Aztán húsz kilométerrel arrébb, Troyes előtt a céklamezők közt egy kis déli fekvésű lankán egyszerre csak gyönyörű szőlőskert virít... Szóval sok itten a titok kérem, melyek megfejtésére semmi esély...
Tessék nézegetni a Vézelay-i képeket!