vasárnap
2009-04-26 22:21:24
Napok óta akarom mesélni, hogy bekereteztettem a nagy akvarellekhez készített kis képeslap-vázlatokat; hát eléggé bírom őket így együtt, el is határoztam, hogy csak egy tagban válok meg tőlük. Úgy tűnik, van is már rá ajánlkozó.
+ + +
Remek cikk az eheti ÉS-ben, egyszerű, higgadt mondatok, nagyon ajánlom elolvasásra.
Idéznék belőle.
„A legfontosabb tapasztalatunk a válságokról, hogy elmúltak”
Pete Péter közgazdásszal Rádai Eszter készített interjút
(...)Ha távolabbra tekintünk, mintha az ön gazdaságélénkítéssel kapcsolatos szkepszisét nem osztanák a fejlett gazdasággal rendelkező országok döntéshozói, például a G20-ak...
Ezekben a kérdésben világszerte erősen eltér a jól azonosítható akadémiai értelmiség, tudósok, közgazdászok, általános szabályalkotók véleménye az aktív gazdaságpolitikusokétól és kormányhivatalt viselőkétől. Ez nemcsak képzettségi, nem is feltétlenül filozófiai megközelítés kérdése, bár természetesen az is. De egy neurotikus országban egy kormány rendszerint nincs abban a helyzetben, hogy azt mondja: nem csinálunk semmit, mert nincs értelme, megvárjuk, amíg a válság elmúlik. Egy kormány és a közvetlen gazdaságpolitikai tanácsadói még akkor sincsenek abban a helyzetben, hogy ilyeneket mondjanak, ha őszintén így gondolják. Egy akadémiai közgazda azonban bevallhatja, hogy szerinte akkora pénzeket elszórni autógyártás-támogatásra meg autópálya- és hídépítésre meg egyebekre, mint Amerika teszi, az ott is elég nagy ütődöttség. Mert mire ennek a keresleti hatása kiteljesedik, addigra a válságnak rég vége lesz, és a gazdaság magától is fellendül, ezért lehet, hogy a gazdaságélénkítéssel valójában a következő ciklust és a következő fejreállást alapozzák meg. Ilyen válság már több is volt, ez egy kicsit hátborzongatóbb, mert gyorsabb, mert valamivel nagyobb, de hogy hogyan zajlik, annak jól leírt forgatókönyvei vannak. És most is csak azt történik, ami ilyenkor történni szokott.
Vagyis ön szerint a gazdasági racionalitás azt diktálja, hogy a kormányzatok ölbe tett kézzel, tétlenül nézzék, hogyan zilálja szét a válság a gazdaságot, hogyan mélyíti el a társadalmi különbségeket, és így tovább?
A legfontosabb tapasztalatunk a válságokról, hogy elmúltak. És nem azért múltak el, mert a kormányzatok okos gazdaságpolitikát folytattak, hanem annak ellenére. Amit most csinálni lehet és kell: mindenekelőtt megtámogatni a bankrendszert és megtisztítani a mérgezett papíroktól, ebben gyakorlatilag mindenki egyetért. Ma a bankok nem hiteleznek egymásnak, mert a mérgezett eszközökön óriásit veszítettek, és ezért egymással szemben is bizalmatlanokká váltak, pedig ma már az egész világ gazdasági működése és fejlődése nyugszik ezen a nagyon bonyolult, nagyon kifinomult pénzügyi közvetítő rendszeren. Ezt a most kiszáradt, de a modern gazdaságban létfontosságú csatorna-hálózatot tehát minél előbb ki kell pucolni és újra kell éleszteni, ez nem kérdés.
És nem igazságosság vagy méltányosság kérdése.
Persze, hogy nem, hiszen ha kiszárad vagy eldugul ez a csatorna, a gazdaság többi szereplője sem jut levegőhöz. A vita ilyenkor mindig azon van, hogy jók-e azok a konkrét megoldások, amelyeket egyesek javasolnak, képesek-e kezelni a problémát vagy sem, esetleg épp újabb bajok okozói. Képesek-e biztosítani és garantálni, hogy az e célból hozott intézkedések a hitelcsatorna kipucolását szolgálják, és a hitelezés folyamának felújítására szánt adóforintok úgy kerüljenek be a pénzügyi közvetítő rendszerbe, hogy azt a bent lévők ne a válságban elvesztett vagyonuk visszapótlására, helyreállítására használják, hanem valóban hitelezésre. És ember legyen a talpán, aki képes a belső banki információkat annyira átlátni, hogy az adófizetők pénze csak a közérdek részét finanszírozza, nem pedig a befektetőkét. Én például, ha OTP-részvényes lennék, igen jó néven venném, ha a kormány úgy segítené meg az OTP-t, hogy a részvényeim árfolyama emelkedjen...
Ezt kellene megakadályozni?
Az OTP-részvény árfolyama ettől függetlenül emelkedhet, amikor majd a világ rendje helyreáll, de a kormányzatnak nem az a dolga, hogy valamely bank esetleges korábbi, nem is tudjuk, mennyire jó vagy rossz döntéseinek eredményét kompenzálja, hogy én mint részvénytulajdonos ne bukjak akkorát. Hanem az a dolga, hogy az OTP mint pénzügyi közvetítő megint hitelezzen, Vannak erre különféle ötletek, de innentől kezdve ez már szakma és technika. Az azonban, hogy a bankokat ki kell pucolni, teljesen nyilvánvaló, mert a hitelcsatorna nélkül a gazdaság nem tud működni. (...)
+ + +
Ne felejtsétek a holnapi tüntetést a lemészárolt romák emlékére!!!