ünnep-péntek
2009-05-01 14:14:32
Hát megint eltelt egy – csonka – munkás hét.Elkezdtem újból dolgozni a Nemzeti Színház műtermében. Megérkezett már az összes (12 db, 310 x 105 cm-es) új, keretre-feszített (!) papír. Puszta, vegytiszta szeretetből az egyik műszaki kolléga – mielőtt én beértem volna – a szállítás utáni reggel az összeset ki is csomagolta, és egyedül cipelvén őket az egyiket egy posztamens sarkával ki is lukasztotta. Annyira rémült volt szegény..! Szerencsére nem hasadt végig, így megpróbálom hátulról megragasztani, csak aztán a festés során, amikor újból megfeszül el ne hasadjon...
Annyira rendesek ezek az emberek, hogy egész meg vagyok hatódva. Panaszkodtam, hogy olyan idióta módon van tervezve ez az üvegtetős műterem, hogy derűs napokon déli 2-ig nem tudok dolgozni, mert besüt a nap, a tetőszerkezet összes árnyékát vetve a képekre. Nos valamelyik délelőtt elképesztő mutatvánnyal 20 méter magasan egy kb. 50 négyzetméteres vásznat feszítettek ki napellenzőnek.
Javított a helyzeten, de azért a borús nap a tuti.
Szóval tegnap nagyjából befejeztem az első új triptichont:
Este haza sem mentem, mert 7-kor Képzetttársítások volt a színházban; Podmaniczky Szilárd, Török Feri és a dobos Balázs Elemér voltak ezúttal Alföldi beszélgetőtársai. A Moszkva-teres Török Feri valaha egy kicsit tanítványom is volt a Főiskolán Simó híres osztályában, kedvelem. A műsor után felcsaltam őket, Robit és Török Ferit, de persze mindenekelőtt Vojnichot, hogy néznék meg véleményesen, amit a héten festettem.
Itt egy részlet a középső részből:
