2009-12-06 01:14:26
napok óta jár fejemben, csak unom már mondani magamnak is. De mégis.
Tényleg nincs határa az ostobaságnak? Határ, ahonnan kezdődik a józanság, az épeszűség?
Van olyan boldog tája a világnak, ahol egy orvos elsősorban orvos, a közgazdász mégiscsak elsősorban közgazdász, és a pék, a cukrász és a mozdonyvezető...
Hogy x számú jeles közgazdász fizetett hirdetésben, nyílt levélben arra szólítja föl az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jövő évi költségvetést, nem törődve ennek beláthatatlan következményeivel. A (vélt) politikai érdek eltakarja az elemi szakmai felelősséget? Tényleg nem gondolnak bele, hogy mit beszélnek? Nehéz azt gondolni, hogy ezek az emberek egytől egyig gyengejellemű karrieristák. De akkor mi van?
Gyerekem orvosa határozottan azt tanácsolja, ne oltassák be magukat (sem gyerekeiket) az új influenza ellen. (Nem oltatják!) Meggyőződésből ezt tanácsolja. Diplomás, gyakorló, írástudó orvos. Mi tolakszik ilyenkor a szakértelem elé?
Nem értem.