bali stb.
2011-09-18 14:47:05
jól van, jól van…
igyekszem majd pótolni…
Szóval Bali, és csatolt részei.
Kóstolónak két részlet az utinaplóból.
7. Nap. Hetfo
Szallodas busszal egy igazi beachre, tan ma megfurdunk a tengerben is
Reggeli ota itt ulunk a teraszon es idokozonkent gyogyszereket es golyocskakat szedunk a trombozis, a malaria, a gyomorfertozes es meg ki tudja minek az elkerulesere
- - -
Megvolt hat az igazi beach!!! Kis mikrobusszal vittek innen kb 20 percet a Geger beachre. Negyvenezer rupiat kertek a ket strandagyert, Vojnich rogton lealkudta 30-ra (kb 3 €). Mar itthon jol bekentuk magunkat harmincas faktorral, igy aztan finoman barnultunk. En vittem magammal a szokasos, reggelinel prolizott sajtos szendvicsemet, meg vittunk jo hideg vizet is, igy fogyasztas nyista.
Begazoltam (begázoltam) a tengerbe, eszmeletlen jo meleg a viz, meglehetosen hullamos, uszni nem nagyon lehetett. Az a szar, hogy kb 100 meterre a parttol van valami (korall?)zatony, ami megallitja a hatalmas hullamokat, igy kintrol neztem csak vagyakozva a hatalmas, legalabb ketmeteres duborgo hullamokat. Elkezdtem olvasni az utolso nem digitalis konyvemet, amit hoztam: Ban Zsofi adta, Patricia Cornwell: Post Mortem, jol kis sodro krimi angolul, jo egyszeru nyelven irva, igy majd olyan sebesseggel olvasom, mintha magyarul lenne. 400 oldal, ez csak kitart! A strandon egy ora alatt elolvastam 32 oldalt belole. Ha nem tartana ki, akkor maradnak a letoltott e-bookok, mondjuk Bronte Wuthering Heights-e angolul, vagy a Madame Bovary franciaul... Na akkor mar inkabb a Bronte!
8. Nap
Egesz nap autozas, a varvavart eszakra! (kb 11 ora autoban!), ittunk Luwak kavet, es megvoltak a rizsfoldek
A tobbi nem erdemel szot...
9. Nap
Kuta, a nagyhullamos beach. Na ezt szeretik a tigrisek: ket es felmeteres hullamok, es az azokkal valo jatszadozas! Hogy persze mindig van benned egy csipetnyi felelem. Ugyanis nem tudni pontosan, hogy mikor bukik az a foletted tornyosulo vizfal, es minden esetben mast kell csinalni: ha mar atbukott, es jon szemben a habos orulet (ezt egy pasitol lattam, aki ott baromkodott nem messze tolem), akkor fejessel bele kell szembe ugrani, es szepen atuszni rajta. Ha eppen nem tunik olyan kurvanagynak, akkor hattal, amennyire tudsz fel kell ugrani, es ha szerecsed van, akkor felkerulsz szinte a tetejere, es visz kifele a francba magaval. Ha eppen nem bukott meg at a hullam, akkor is bele kell szembe ugrani, az nagyon mokas, mert akkor szep csendesen mogeje kerulsz. Egyszer igazan elvetettem a tempot, es ramomlott egy ilyen hihetetlen viztomeg, jol fejbebaszott, es forrva sodort- forgatott magaval, a viz alatt, de ugy hogy fogalmam sem volt, hol hol van a fönt és a lent, míg végül a kezemmel a fenekhomokot ertem, es ebbol kikovetkeztettem, hogy merre van a levegő... Persze addigra már a hullám ereje is elveszett, es mire folalltam, ott alltam derekig ero vizben :-)
Szoval ez nagy jatek volt. Amugy ott bivalykodtunk a parton egy fa alatt orakon keresztul, en, amikor epp nem az elemekkel harcoltam olvastam Particia Cornwellt, remek. Olyan sebesseggel olvasom, mintha magyarul lenne :-)
ma rovid elszek, mert holnap hajnali 4:15-kor ebresztenek, 6-kor mar indul a repulogepunk Yogyacartaba, holnap lesz a nagy kirandulas Borobudurba!
10. Nap
A legfenyesebb nap: Jawa
Hajnalban magyarul beszelo idegenvezeto (!) jott ertunk, es vitt ki a repuloterre. Voltakeppen ez is eleg vicces, hogy barhova vittek minket ilyen szervezett, kiscsoportos utra: mindeg ketten jottek, egy idegenvezeto es egy sofor. Meg hajnalban is, ezert folkelt egy plusz idegenvezeto, hogy kifuvarozzanak minket a repuloterre! Úr ír, sofőr vezet, idegenvezeto idegenvezet...
Yogyacartaban egy masik idegenvezeto fogadott, ugyanolyan lehetetlen tarkabarka ingben, a Panorama Travel egyenruhajaban. Elmondta a napi programot es huztunk az elso helyszinre, Prambanan hindu templomegyuttes. 7:45-re erkeztunk, es mar nyitva volt! Nagyjabol mi voltunk ez elso latogatok, ami errefele nem kis gyonyoruseg!
Nos az egyik alapveto kulonbseg, nagy nehezen jottem ra (!), a Laoszban-Kambodzsaban latott sok-sok templom es az itteniek kozott, hogy az itteniek mind gyakorlatilag turista-latvanyossagok, nem mukodo kultikus helyek. A "mukodo" hindu templomok is itt gyakorlatilag turista celpontok, ahova idonkent erkeznek kvazi zarandok-csoportok, akik talakon ajandekokat, foleg kajat es viragot (gyakran egy-egy szal cigit) hoznak az istenkenek. Ja es ha halott van a hazban, es van penz az egetesre, akkor a halottakat elegettetik, es a hamvakat a tengerbe szorjak. Kerdeztem, mi van, ha nincs penz? Akkor hutik a hullakat otthon (!), es a csalad es/vagy a szomszedok osszedobjak a penzt. Amig a halott a hazban van, gyakran ket hetig, addig folyamatosan jonnek a latogatok, akiket teaval, kaveval, kis kajaval illik megkinalni, ezert is draga dolog a halal, mondta az idegenvezetonk. Amikor a hamvak tengerbeszorasa megtortent, akkor a csalad feher gyaszruhaba oltozve el kell menjen egy templomba, hogy az elhunyt lelkenek utjat egyengessek. Tan ilyenkor latni valami hit-tevekenyseget a hindu templomokban. Persze a -ban sem igaz, mert pl. a "majomtemplomban" nincs semmifele benn, vagy egy alacsony kofallal elkeritett resz, ahova csak a hivok mehetnek be, esemeny eseten.
Nos Prambanan (a prospektusa ugy nevezi: National Archeological Park!) egy hatalmas templomegyuttes, harom nagy templommal, a Shiva, a Visnu, Brahma templomaval. Jo zavaros az egesz, mert ok egy istenhivoknek valljak magukat, a fentemlitett szemelyek csak az Isten szarnysegedei, mindegyik mas hataskorrel...
Az egesz hely nagyon impozans, kulonosen ha az ember megprobalja elkepzelni, hogy milyen lehetett, amikor hivok ezrei vettek korul. Persze annak is megvolt a maga varazsa, hogy senki nem volt rajtunk kivul az elso husz percben.
Vicces, hogy miutan Jawa lakossaga kilencven szazalekban moszlim vallasu (nem ugy, mint Balin, ahol az arany kb forditott!), igy a latogatok nyomos tobbsege is kendos-csomagolt no es csatolt reszei. Nagy eloszeretettel cipelnek minel tobb larmas gyereket is magukkal, akikkel egyutt aztan vegtelen sok bajos alkalom adodik a fenykepezkedesre.
Nagyon erdekes egyebkent az a fantasztikus mosoly-aradat, ami foleg Balin uton utfelen elarasztja az embert, elsore (szazadszorra) tenyleg elbuvoli az embert. Da azert latni kell ugyanezeket a mosolymilliomosokat egymas kozt, mondjuk egy hajnali repuloteren, nincs tul sok viragszirom: ugy loknek felre, gazolnak at rajtad es egymason, mint a legrosszabb moszkvai metroallomason! Igen ez mind Ázsia. Eszakfok, titok, idegenseg. Tapasztalataink szerint a legantipatikusabbak azert a kinaiak: rezzenestelen arcu, agressziv geci a tobbseguk. Persze mi tegnap egy valoszinuleg fapadosnak szamito Lion Air legitarsasaggal utaztunk, es ott - ugy tunt - nem tul magas az egy gepre juto egyetemi tanarok szama.
A szallodakban, es minden helyen ahol az atlag turista a helybeliekkel talalkozhat Balin az emberek valoban vegtelen kedvesek es alazatosak, sokszor nyomasztoan azok: ez foleg akkor tud bosszanto lenni, ha szeretnel megtudni valamit, es elbuvolo mosollyal hajlonganak elotted, mikozben lassan rajossz, hogy fingjuk nincs rola, hogy mit kerdeztel.
Egy pelda a butasagra: minden reggel amikor az etkezo csarnokba megerkezunk harom gyonyoru, mosolygos kis holgy fogad, megkerdezik, hogy dohanyzo vagy nemdohanyzo helyre szeretnenk-e ulni, minden alkalommal a dohanyzot valasztjuk, de meg az elmult 10 napban egyszer sem tortent meg, hogy a dohanyzoknak kijelolt asztalon hamutaro lett volna. Azt minden alkalommal kulon kell kerni, akerest minden alkalommal olyan mosollyal fogadjak, mintha azt kozolted volna veluk, hogy ok nyertek a lotto-otost, es aztan hosszu percek mulva odasuhan egy masik gyonyoru sarongos tyuk, es fergeteges vigyor kisereteben letesz egy hamutartot.
De vissza a tegnapi naphoz. Valahogy szoba kerult, emlegettuk az idegenvezetonknek, hog mi. Nagy csodaloi vagyunk az indonez arnyek-marionett babaknak, es ezert programon kivul elvitt minket a yogyacarta- nemzeti muzeumba. Millio gyonyoru babut lattunk, sot a pasi meg elvitt a muzeum mellett egy babumuvesz muhelyebe is, itt megtudtuk peldaul, hogy ezek a babuk nem papirbol, hanem marhaborbol keszulnek, es heteken, neha honapokon kersztul vagjak ki a csipkefinomsagu babakat a feheritett borbol. Mutatott egyet, ami keszen volt, csak meg nem volt kifestve, hat az volt a legszebb. El is adta volna persze, de az arat sem mertuk megkerdezni. :-(
Folyt. Köv.
Aztan kovetkezett a Szultan Palatoja, na felejtheto.
Mar csak egy batikfesto muhelybe es boltba vittek el minket ebed elott, nem voltunk nagyon lelkesek, a vegen nagyon erdekes volt, elkepeszto turelemmel irokazzak asszonyok a selymeket, megneztuk, amint egy csavo festi a mar vegigrajzolt selymeket (illetve pamut anyagokat), csinaltam is rola egy rakas jo fotot. A legfobb problema persze ezzel a batik uggyel is az, hogy ma a batikot elsosorban arra hasznaljak, hogy kepeket csinaljanak, termeszetesen a 99 szazalekuk elkepeszto izlestelenseg, de gondolom a turistak ezt veszik. Mondtam a pasinak, hogy mi inkabb ruhaanyagokat es egyeb textiliakat szeretnenk latni, azt nem csinalnak? Akkor bevezettek egy masik terembe, ahol meseszep mintas selyemanyagokat, kendoket, fuggonyanyagokat mutattak: vettunk is a csajoknak ket meseszep kezzel batikolt selyemkendot...
Es akkor vegre elvittek egy nagyon puccos vendeglobe ebedelni, mar halalunkon voltunk a hajnali 4 ora ota tarto muszaktol. Kicsit fostunk, hogy ki tudjuk-e fizetni az ebedet, mert nem vittunk tul sok penzt magunkkal, de kiderult, hogy az ebed is benne volt az arban.
Es akkor, ebed utan vegre irany Borobudur.
Masfel, inkabb ket ora autojarasra, nagy hegyek toveben Borobudur. Ha jol emlekszem, akkor nevet a falurol kapta, de valamit magyaraztak, hogy a nev annyit jelent, hogy templom a dombon. Az egesz templom majd 800 evig lavahamu alatt lapult, es ha jol emlekszem a mult (20-ik!) szazad elejen astak ki a szurke hamu alol.
Kis kitero: a minap, asszem 8 eve is volt a kornyeken egy vulkankitores, harom falut vitt el, es a Borobudur fele vezeto uton a mai napig latni meg hatalmas szurke homok-kupacokat, ezek az utakrol, hazak kozul stb. osszehordott lavahamu maradekai. A templom egy honapig volt zarva, amig megtisztitottak a sok hamutol.
Az egesz temlomegyuttes, vagy hogy kell mondani, meretehez kepest egeszen kicsi, 30-40 centis kovekbol van osszerakva-kifaragva. Ennek pont az ellenkezojet szokta meg a vilagjaro kultur-utazo: akar az egyiptomi piramisoknal, akar az angkori templomoknal attol (is) amul az ember, hogy mekkora hatalmas kotombokbol raktak ossze, faragtak ki a cuccokat. Nos Borobudurban eppen nem, mintha sokmillio barna kockacukorbol allna az egesz hegy-templom. Persze, szokas szerint minden kotoanyag nelkul van az egesz osszerakva. (a restauralas soran aztan helyenkent mar gatlastalanul cementet lattam hasznalni.)
Nem terhelnelek azzal, hogy elmeseljem hany szintbol all ossze a templom, mar csak azert sem, mert maris elfelejtettem. Mindenesetre minden szinten korbe lehet setalni, szigoruan az ora jarasaval egy iranyba, es vegig lehet nezni dombormu-kepregeny formaban Buddha eletenek minden esemenyet.
A prospektusban biztos le van irva, hany ezer dombormubol all ez a kepregeny; maradjunk abban, hogy tobbezer! Minden szintet Buddha egyik micsodaja, aktivitasi formaja uralja, amit a tole megszokott otfele keztartas jelez. Bovebb informacioert fordulj a Wikipediahoz.
A harom kepregeny-szinten szakaszonkent egy egy fulkeben egy-egy Buddha szobor csucsul. A folotte levo szinteken mar csak hatalmas ko-racsos sztupak vannak, azokban is mindegyikben egy"-egy Buddha szobor, ezt csak onnan lehet (a prospektuson kivul) tudni, hogy az egyik sztupanak elveszett a teteje, es latni a kukucskalo Buddha fejet.
A sok-sok sztupa folott van a legfelso szint, egyetlen hatalmas sztupaval, ez az egyetlen, amelyik tomor, bar allitolag eredetileg ebben is volt egy hatalmas Buddha.
Az egesz templom persze hatalmas, monumentalis, ugyanakkor tele van sok-sok kis fulkevel, fel-enteriorrel, ez ez valahogy emberi leptekuve teszi. Nincs az egeszben semmi nyomasztas, valahogy azt sugallja, hogy barhol is vagy eppen, ott jo helyen vagy. Hiaba a piramikus szerkezet, az egesz egyuttes egyaltalan nem hierarhizalt: minden ( a vilag is!) egyforma kis kovekbol all ossze, egyik ko hordozza a masikat, egyik sem fontosabb a masiknal...
A Prambanan-i hindu templomnal minden epuletnek vagy egy nagy belso tere, ahol van egy egy hatalmas szobor, a nepek odajarulnak, es alazatosan lerakjak ajandekaikat az ott aktualis Istennek, es kerik a segutseget.
Borobudurban nem tudsz BEMENNI sehova, nem tudsz fordulni senkihez, magad vagy, legfeljebb Buddha szelleme lehet a tarsasagod. Kicsit eggye valsz a templommal, jelenleteddel te is reszese vagy a hely miszteriumanak.
Szoval Borobudur nagyszabasu, es ugyanakkor nagyon emberi lepteku csoda. Szamomra ez volt ennek az utnak a legnagyobb ajandeka.
Na most ennyi, majd ha lesz kis idő rakok fel a fotók közé még jónéhányat a készült ötszáz fotóból...
Holnap nyílik-zár a négyórás kiállításom.
igyekszem majd pótolni…
Szóval Bali, és csatolt részei.
Kóstolónak két részlet az utinaplóból.
7. Nap. Hetfo
Szallodas busszal egy igazi beachre, tan ma megfurdunk a tengerben is
Reggeli ota itt ulunk a teraszon es idokozonkent gyogyszereket es golyocskakat szedunk a trombozis, a malaria, a gyomorfertozes es meg ki tudja minek az elkerulesere
- - -
Megvolt hat az igazi beach!!! Kis mikrobusszal vittek innen kb 20 percet a Geger beachre. Negyvenezer rupiat kertek a ket strandagyert, Vojnich rogton lealkudta 30-ra (kb 3 €). Mar itthon jol bekentuk magunkat harmincas faktorral, igy aztan finoman barnultunk. En vittem magammal a szokasos, reggelinel prolizott sajtos szendvicsemet, meg vittunk jo hideg vizet is, igy fogyasztas nyista.
Begazoltam (begázoltam) a tengerbe, eszmeletlen jo meleg a viz, meglehetosen hullamos, uszni nem nagyon lehetett. Az a szar, hogy kb 100 meterre a parttol van valami (korall?)zatony, ami megallitja a hatalmas hullamokat, igy kintrol neztem csak vagyakozva a hatalmas, legalabb ketmeteres duborgo hullamokat. Elkezdtem olvasni az utolso nem digitalis konyvemet, amit hoztam: Ban Zsofi adta, Patricia Cornwell: Post Mortem, jol kis sodro krimi angolul, jo egyszeru nyelven irva, igy majd olyan sebesseggel olvasom, mintha magyarul lenne. 400 oldal, ez csak kitart! A strandon egy ora alatt elolvastam 32 oldalt belole. Ha nem tartana ki, akkor maradnak a letoltott e-bookok, mondjuk Bronte Wuthering Heights-e angolul, vagy a Madame Bovary franciaul... Na akkor mar inkabb a Bronte!
8. Nap
Egesz nap autozas, a varvavart eszakra! (kb 11 ora autoban!), ittunk Luwak kavet, es megvoltak a rizsfoldek
A tobbi nem erdemel szot...
9. Nap
Kuta, a nagyhullamos beach. Na ezt szeretik a tigrisek: ket es felmeteres hullamok, es az azokkal valo jatszadozas! Hogy persze mindig van benned egy csipetnyi felelem. Ugyanis nem tudni pontosan, hogy mikor bukik az a foletted tornyosulo vizfal, es minden esetben mast kell csinalni: ha mar atbukott, es jon szemben a habos orulet (ezt egy pasitol lattam, aki ott baromkodott nem messze tolem), akkor fejessel bele kell szembe ugrani, es szepen atuszni rajta. Ha eppen nem tunik olyan kurvanagynak, akkor hattal, amennyire tudsz fel kell ugrani, es ha szerecsed van, akkor felkerulsz szinte a tetejere, es visz kifele a francba magaval. Ha eppen nem bukott meg at a hullam, akkor is bele kell szembe ugrani, az nagyon mokas, mert akkor szep csendesen mogeje kerulsz. Egyszer igazan elvetettem a tempot, es ramomlott egy ilyen hihetetlen viztomeg, jol fejbebaszott, es forrva sodort- forgatott magaval, a viz alatt, de ugy hogy fogalmam sem volt, hol hol van a fönt és a lent, míg végül a kezemmel a fenekhomokot ertem, es ebbol kikovetkeztettem, hogy merre van a levegő... Persze addigra már a hullám ereje is elveszett, es mire folalltam, ott alltam derekig ero vizben :-)
Szoval ez nagy jatek volt. Amugy ott bivalykodtunk a parton egy fa alatt orakon keresztul, en, amikor epp nem az elemekkel harcoltam olvastam Particia Cornwellt, remek. Olyan sebesseggel olvasom, mintha magyarul lenne :-)
ma rovid elszek, mert holnap hajnali 4:15-kor ebresztenek, 6-kor mar indul a repulogepunk Yogyacartaba, holnap lesz a nagy kirandulas Borobudurba!
10. Nap
A legfenyesebb nap: Jawa
Hajnalban magyarul beszelo idegenvezeto (!) jott ertunk, es vitt ki a repuloterre. Voltakeppen ez is eleg vicces, hogy barhova vittek minket ilyen szervezett, kiscsoportos utra: mindeg ketten jottek, egy idegenvezeto es egy sofor. Meg hajnalban is, ezert folkelt egy plusz idegenvezeto, hogy kifuvarozzanak minket a repuloterre! Úr ír, sofőr vezet, idegenvezeto idegenvezet...
Yogyacartaban egy masik idegenvezeto fogadott, ugyanolyan lehetetlen tarkabarka ingben, a Panorama Travel egyenruhajaban. Elmondta a napi programot es huztunk az elso helyszinre, Prambanan hindu templomegyuttes. 7:45-re erkeztunk, es mar nyitva volt! Nagyjabol mi voltunk ez elso latogatok, ami errefele nem kis gyonyoruseg!
Nos az egyik alapveto kulonbseg, nagy nehezen jottem ra (!), a Laoszban-Kambodzsaban latott sok-sok templom es az itteniek kozott, hogy az itteniek mind gyakorlatilag turista-latvanyossagok, nem mukodo kultikus helyek. A "mukodo" hindu templomok is itt gyakorlatilag turista celpontok, ahova idonkent erkeznek kvazi zarandok-csoportok, akik talakon ajandekokat, foleg kajat es viragot (gyakran egy-egy szal cigit) hoznak az istenkenek. Ja es ha halott van a hazban, es van penz az egetesre, akkor a halottakat elegettetik, es a hamvakat a tengerbe szorjak. Kerdeztem, mi van, ha nincs penz? Akkor hutik a hullakat otthon (!), es a csalad es/vagy a szomszedok osszedobjak a penzt. Amig a halott a hazban van, gyakran ket hetig, addig folyamatosan jonnek a latogatok, akiket teaval, kaveval, kis kajaval illik megkinalni, ezert is draga dolog a halal, mondta az idegenvezetonk. Amikor a hamvak tengerbeszorasa megtortent, akkor a csalad feher gyaszruhaba oltozve el kell menjen egy templomba, hogy az elhunyt lelkenek utjat egyengessek. Tan ilyenkor latni valami hit-tevekenyseget a hindu templomokban. Persze a -ban sem igaz, mert pl. a "majomtemplomban" nincs semmifele benn, vagy egy alacsony kofallal elkeritett resz, ahova csak a hivok mehetnek be, esemeny eseten.
Nos Prambanan (a prospektusa ugy nevezi: National Archeological Park!) egy hatalmas templomegyuttes, harom nagy templommal, a Shiva, a Visnu, Brahma templomaval. Jo zavaros az egesz, mert ok egy istenhivoknek valljak magukat, a fentemlitett szemelyek csak az Isten szarnysegedei, mindegyik mas hataskorrel...
Az egesz hely nagyon impozans, kulonosen ha az ember megprobalja elkepzelni, hogy milyen lehetett, amikor hivok ezrei vettek korul. Persze annak is megvolt a maga varazsa, hogy senki nem volt rajtunk kivul az elso husz percben.
Vicces, hogy miutan Jawa lakossaga kilencven szazalekban moszlim vallasu (nem ugy, mint Balin, ahol az arany kb forditott!), igy a latogatok nyomos tobbsege is kendos-csomagolt no es csatolt reszei. Nagy eloszeretettel cipelnek minel tobb larmas gyereket is magukkal, akikkel egyutt aztan vegtelen sok bajos alkalom adodik a fenykepezkedesre.
Nagyon erdekes egyebkent az a fantasztikus mosoly-aradat, ami foleg Balin uton utfelen elarasztja az embert, elsore (szazadszorra) tenyleg elbuvoli az embert. Da azert latni kell ugyanezeket a mosolymilliomosokat egymas kozt, mondjuk egy hajnali repuloteren, nincs tul sok viragszirom: ugy loknek felre, gazolnak at rajtad es egymason, mint a legrosszabb moszkvai metroallomason! Igen ez mind Ázsia. Eszakfok, titok, idegenseg. Tapasztalataink szerint a legantipatikusabbak azert a kinaiak: rezzenestelen arcu, agressziv geci a tobbseguk. Persze mi tegnap egy valoszinuleg fapadosnak szamito Lion Air legitarsasaggal utaztunk, es ott - ugy tunt - nem tul magas az egy gepre juto egyetemi tanarok szama.
A szallodakban, es minden helyen ahol az atlag turista a helybeliekkel talalkozhat Balin az emberek valoban vegtelen kedvesek es alazatosak, sokszor nyomasztoan azok: ez foleg akkor tud bosszanto lenni, ha szeretnel megtudni valamit, es elbuvolo mosollyal hajlonganak elotted, mikozben lassan rajossz, hogy fingjuk nincs rola, hogy mit kerdeztel.
Egy pelda a butasagra: minden reggel amikor az etkezo csarnokba megerkezunk harom gyonyoru, mosolygos kis holgy fogad, megkerdezik, hogy dohanyzo vagy nemdohanyzo helyre szeretnenk-e ulni, minden alkalommal a dohanyzot valasztjuk, de meg az elmult 10 napban egyszer sem tortent meg, hogy a dohanyzoknak kijelolt asztalon hamutaro lett volna. Azt minden alkalommal kulon kell kerni, akerest minden alkalommal olyan mosollyal fogadjak, mintha azt kozolted volna veluk, hogy ok nyertek a lotto-otost, es aztan hosszu percek mulva odasuhan egy masik gyonyoru sarongos tyuk, es fergeteges vigyor kisereteben letesz egy hamutartot.
De vissza a tegnapi naphoz. Valahogy szoba kerult, emlegettuk az idegenvezetonknek, hog mi. Nagy csodaloi vagyunk az indonez arnyek-marionett babaknak, es ezert programon kivul elvitt minket a yogyacarta- nemzeti muzeumba. Millio gyonyoru babut lattunk, sot a pasi meg elvitt a muzeum mellett egy babumuvesz muhelyebe is, itt megtudtuk peldaul, hogy ezek a babuk nem papirbol, hanem marhaborbol keszulnek, es heteken, neha honapokon kersztul vagjak ki a csipkefinomsagu babakat a feheritett borbol. Mutatott egyet, ami keszen volt, csak meg nem volt kifestve, hat az volt a legszebb. El is adta volna persze, de az arat sem mertuk megkerdezni. :-(
Folyt. Köv.
Aztan kovetkezett a Szultan Palatoja, na felejtheto.
Mar csak egy batikfesto muhelybe es boltba vittek el minket ebed elott, nem voltunk nagyon lelkesek, a vegen nagyon erdekes volt, elkepeszto turelemmel irokazzak asszonyok a selymeket, megneztuk, amint egy csavo festi a mar vegigrajzolt selymeket (illetve pamut anyagokat), csinaltam is rola egy rakas jo fotot. A legfobb problema persze ezzel a batik uggyel is az, hogy ma a batikot elsosorban arra hasznaljak, hogy kepeket csinaljanak, termeszetesen a 99 szazalekuk elkepeszto izlestelenseg, de gondolom a turistak ezt veszik. Mondtam a pasinak, hogy mi inkabb ruhaanyagokat es egyeb textiliakat szeretnenk latni, azt nem csinalnak? Akkor bevezettek egy masik terembe, ahol meseszep mintas selyemanyagokat, kendoket, fuggonyanyagokat mutattak: vettunk is a csajoknak ket meseszep kezzel batikolt selyemkendot...
Es akkor vegre elvittek egy nagyon puccos vendeglobe ebedelni, mar halalunkon voltunk a hajnali 4 ora ota tarto muszaktol. Kicsit fostunk, hogy ki tudjuk-e fizetni az ebedet, mert nem vittunk tul sok penzt magunkkal, de kiderult, hogy az ebed is benne volt az arban.
Es akkor, ebed utan vegre irany Borobudur.
Masfel, inkabb ket ora autojarasra, nagy hegyek toveben Borobudur. Ha jol emlekszem, akkor nevet a falurol kapta, de valamit magyaraztak, hogy a nev annyit jelent, hogy templom a dombon. Az egesz templom majd 800 evig lavahamu alatt lapult, es ha jol emlekszem a mult (20-ik!) szazad elejen astak ki a szurke hamu alol.
Kis kitero: a minap, asszem 8 eve is volt a kornyeken egy vulkankitores, harom falut vitt el, es a Borobudur fele vezeto uton a mai napig latni meg hatalmas szurke homok-kupacokat, ezek az utakrol, hazak kozul stb. osszehordott lavahamu maradekai. A templom egy honapig volt zarva, amig megtisztitottak a sok hamutol.
Az egesz temlomegyuttes, vagy hogy kell mondani, meretehez kepest egeszen kicsi, 30-40 centis kovekbol van osszerakva-kifaragva. Ennek pont az ellenkezojet szokta meg a vilagjaro kultur-utazo: akar az egyiptomi piramisoknal, akar az angkori templomoknal attol (is) amul az ember, hogy mekkora hatalmas kotombokbol raktak ossze, faragtak ki a cuccokat. Nos Borobudurban eppen nem, mintha sokmillio barna kockacukorbol allna az egesz hegy-templom. Persze, szokas szerint minden kotoanyag nelkul van az egesz osszerakva. (a restauralas soran aztan helyenkent mar gatlastalanul cementet lattam hasznalni.)
Nem terhelnelek azzal, hogy elmeseljem hany szintbol all ossze a templom, mar csak azert sem, mert maris elfelejtettem. Mindenesetre minden szinten korbe lehet setalni, szigoruan az ora jarasaval egy iranyba, es vegig lehet nezni dombormu-kepregeny formaban Buddha eletenek minden esemenyet.
A prospektusban biztos le van irva, hany ezer dombormubol all ez a kepregeny; maradjunk abban, hogy tobbezer! Minden szintet Buddha egyik micsodaja, aktivitasi formaja uralja, amit a tole megszokott otfele keztartas jelez. Bovebb informacioert fordulj a Wikipediahoz.
A harom kepregeny-szinten szakaszonkent egy egy fulkeben egy-egy Buddha szobor csucsul. A folotte levo szinteken mar csak hatalmas ko-racsos sztupak vannak, azokban is mindegyikben egy"-egy Buddha szobor, ezt csak onnan lehet (a prospektuson kivul) tudni, hogy az egyik sztupanak elveszett a teteje, es latni a kukucskalo Buddha fejet.
A sok-sok sztupa folott van a legfelso szint, egyetlen hatalmas sztupaval, ez az egyetlen, amelyik tomor, bar allitolag eredetileg ebben is volt egy hatalmas Buddha.
Az egesz templom persze hatalmas, monumentalis, ugyanakkor tele van sok-sok kis fulkevel, fel-enteriorrel, ez ez valahogy emberi leptekuve teszi. Nincs az egeszben semmi nyomasztas, valahogy azt sugallja, hogy barhol is vagy eppen, ott jo helyen vagy. Hiaba a piramikus szerkezet, az egesz egyuttes egyaltalan nem hierarhizalt: minden ( a vilag is!) egyforma kis kovekbol all ossze, egyik ko hordozza a masikat, egyik sem fontosabb a masiknal...
A Prambanan-i hindu templomnal minden epuletnek vagy egy nagy belso tere, ahol van egy egy hatalmas szobor, a nepek odajarulnak, es alazatosan lerakjak ajandekaikat az ott aktualis Istennek, es kerik a segutseget.
Borobudurban nem tudsz BEMENNI sehova, nem tudsz fordulni senkihez, magad vagy, legfeljebb Buddha szelleme lehet a tarsasagod. Kicsit eggye valsz a templommal, jelenleteddel te is reszese vagy a hely miszteriumanak.
Szoval Borobudur nagyszabasu, es ugyanakkor nagyon emberi lepteku csoda. Szamomra ez volt ennek az utnak a legnagyobb ajandeka.
Na most ennyi, majd ha lesz kis idő rakok fel a fotók közé még jónéhányat a készült ötszáz fotóból...
Holnap nyílik-zár a négyórás kiállításom.
Feliratkozás RSS-ben
Sajnos vidékre kellett váratlanul utaznom, és csak késő este ért fel a vonat ( késett ), nagyon sajnálom, hogy nem láttam a kiállításodat, és az is bánt, hogy ha vétlenül is,de elvettem valaki elöl egy helyet. ( Ha jól értettem, csak korlátozott számban, és előre lefoglalva lehetett bejutni. )
Remélem felteszed a blogodra!!!!!
Szeretettel üdvözöllek:
Patricia