képmutató
2011-09-22 23:46:34
Hát megvolt a kiállítás is a Nemzeti Színházban, megnyílt, bezárt, és már itthon is vannak ujra a képek. A tűzoltósági létszámstop ellenére majdnem kétszázan látták. Levetítettük Medvigy Gábor két éve, ugyanebben a műteremben csinált filmjét is, nagyon furcsa volt nézni, ahogy azokat a képeket festettem: mintha egy évtized telt volna el azóta.
Másfelé jár már nagyon a kezem (vagy csak én érzem úgy, persze…)
A kiállításról bőséges fotóanyag Nagy Miklós blogjában, mutatóban két fotó tőle:
Ma délután harmincfős csoport műteremlátogatáson! Az egyik híres gyűjtő megkérdezte, hogy tervezem-e ezeket a hatalmas akvarelleket eladni? Nem, – válaszoltam. Tervezni semmiképpen nem tervezem. Ha mégis jönne egy-két őrült, hát örülnék bizonyára. De van itt a műteremben épp elég jóval kisebb kép, ha valaki éppenséggel…
Őszintén szólva egyáltalán nem érdekel, hogy mi lesz a sorsa ezeknek a nagy képeknek: meg kellett őket festeni. Pont. Egyelőre még elférnek a műteremben. Most meg is mutattam őket, a világ (ebből a szempontból speciel) rendben van.
És még fogok is további nagyokat festeni, ez az őszi terv, többek közt ezért nem megyek most ősszel Párizsba.
Feliratkozás RSS-ben
Ha megbántottam előző hozzászólásaimmal, azt mélységesen sajnálom. Ezért, ha megengedi szeretném elnézését kérni a következőképpen: Olyan mondatok, melyeket leírtam - nincsenek!
(Ui: A véres párbaj - páros vérbaj, vagy a kicsapongóban - picsa Kongóban hogy tetszik?)
A helyzetet némileg menti ugyan, hogy egy klasszikust (tehát önmagamat idézve) a megnyitón résztvevő társaság olyannyira sugárzik az értelemtől, hogy az már szinte rádió-aktív, ami nem is csoda, hisz vélhetőleg valamennyien eredetiben olvassák Vergiliust és Vilniust a teherautó-Platón.
(Ui: Az első képen látható növények ugye nem génkezeltek? Ezt csak azért kérdem, mert ha információim nem csalnak, akkor a Nemzeti Kertésze egy Ákos nevű úriember, aki hajlamos genetikai úton manipulálni…)