Hölgyeim és Uraim,
Váli Dezső nyilvántartása szerint a tizenegyedik alkalommal állok önök előtt, hogy a szűkszavú ősz mester újabb kiállítását megnyissam. Megnyitó beszédemre készülvén váratlanul birtokomba került egy elveszettnek hitt dosszié, benne Váli Dezső néhány, eddig még sehol nem publikált naplójegyzete. Ezt szeretném most önökkel ebből az ünnepi alkalomból megosztani.

1991. január 4.
Ma feladtam postán az első 300 levelet J.-nak Lövőbe.

1991. január 12.
Ma visszahozta a posta a 300 levelet. Pontatlan volt a címzés, nem tudták eldönteni, hogy Zalalövőbe, vagy Sopronlövőbe kézbesítsék. Újra feladtam, Le Meux-be. Huncutok ezek a külföldi nevek.

2000. február 16.
Két hete nem jön válasz a Hivataltól. Pedig személyesen vittem be névváltoztatási kérelmemet.
Két változat, nem tudni, melyiket engedélyezik: Váli Excel Dezső, vagy Excel-Váli Dezső. Kötőjellel.
Ha megjön az engedély, szörnyű munka lesz: visszamenőleg 58 évre a nevemet mindenhol kicserélni. Az adatbázisokban ez viszonylag (fájnd-cséndzzsel) könnyen megy, megnéztem 3 millió 265 ezer alkalommal említettem a nevemet. Előzetes értesítést küldtem az Országos Széchenyi Könyvtárnak, A Magyar Tudományos Akadémiának, és még további 73 intézménynek, ahol műveim, vagy azok nyilvántartása megtalálható, hogy időben készüljenek föl a feladatra.
Aztán az összes képet kölcsönkérni, és a szignót átfesteni. A rendesebbje biztos idehozza majd, megfeszített munkával ezzel egy fél év alatt végzek.
A biztonság kedvéért az ébresztőórámat átállítottam 4 perccel korábbra, megpróbálom Katával megbeszélni, hogy a főzőkanalakat csak minden másnap mosogatom el: így azt hiszem, a dolog menni fog.

2001. október 12.
Ma műtermet festettem. Szokatlan a téma. A mai kép emlékeztet egy korábbi képemre, amit 1973. március 18-án délután 4-kor festettem Nagymaroson. Absztrakt kép, nagy fekete foltokkal. Csak ezen a main nincsenek fekete foltok.

2003. augusztus 5.
Ma találtam a kukában egy Illyés kötetet, azon is nagy fekete foltok voltak. Nagy nehezen letöröltem.
Katától újabban minden nap kapok egy tál sárgarépát, vajjal megkenve, mert az A-vitamin csak a zsiradékban bomlik le.

Erről rögtön a nagyszerű Illyés megrendítően egyszerű sorai:

Ha répát ettem, s gyakran a régi napokban,
répát retekkel s mogyoróval,
messze merengtem itt benn a sarokban,
s megszületett e komor ódal.

2003. szeptember 27.
Ma átrendeztem a műtermemet. Az összes ablakot beborítottam fekete fóliával. Később a padlót is beborítottam. Feketével. Aztán feltöröltem. Mágikus intimitása lett a műteremnek, mindig erre vágytam.
Nagyon rosszul látom a képeket, félek, hogy szemüvegcsere lesz a vége.
Ebédtájban bejött a fiam; más generáció, mások a reflexek: felgyújtotta a villanyt. Mégsem kell új szemüveg.

2005. március 20.
Itt Kecskeméten, az ötvenméteres medencében jöttem rá, ha a levegővétel idejét levonom az egész úszásidőből, akkor két és fél perccel javulna időeredményem. Meg kell próbálni az úszás előtt, már az öltözőben letudni a lélegzetvételeket.

2006. december 12.
Tegnap délután szellőztettem. Tudom, Klee is gyakran. Kinéztem: az utcán emberek! Mennek. Az egyik megáll a ház falánál. Mint mindannyian az életben, festők, pékek és villamoskalauzok: végzi a dolgát.
Tanulságos, lefényképezem.
Délután átfestettem a tegnapi képet: megvan a megoldás! Van Dyck lazúr az egészre. A kép szinte eltűnt, ezért fekete négyszögeket festettem rá. Most már nem emlékeztet az 1973 március 18-án festett képemre. Sok utánajárással visszaszereztem a 73-as képet a Nemzeti Galériától. Leszedtem róla a fekete fotokat. Nagy botrány lett belőle: a foltok be voltak leltározva.

2006. december 24.
Ma leszedtem az itthon lévő 136 keretről a széles pácolt deszkakeretet. A képek egyszerre megszólaltak! Nagy hangzavar. Nyolc percre kimentem a családomhoz. Kiderült, hogy Karácsony van.

2006. december 28.
Tegnap hozattam 544 széles gyalult deszkát az OBI-ból, teherautót kellett bérelni. Egész éjjel pácoltam őket, ma rászereltem a széles deszkákat a keskeny keretekre. Az eredmény megrendítő. A képek megszólaltak.

2007. január 20.
Mégiscsak elmegyek februárban síelni, ezért minden nap (vekkerre) egy gugolás: esténként a fiam segít fölállni.

Ma átrendeztem az adatbázisomat, szerencsére a programozó fiút hetvégére kiengedték az intézetből.
Megvan a megoldás: ha mind a 3 millió 265 ezer fájl végére – sajnos egyenként – odaírom a monogramom (VD), akkor a világhálón való keresés esetén elsőnek mindig az én képeim jönnek fel, szerte a világon. Sajnos egyelőre egy betegség, – (nem tudom, jól írom-e): a veneral disease – teljes kórképe is följön. Megoldandó.

2007. szeptember 4.
Holnap látogatóba jönnek az unokáim, keresztnevüket táblázatba szerkesztettem, és a karomra nyomtattam. Nem elfelejteni rövidujjú inget húzni.
Reggel az uszodában könnyen és boldogan úsztam, két tizedmásodperccel jobb lett az időeredmény, mint négy éve ugyanezen a napon. Mondtam is a virágos fürdősapkás asszonykának, hozhatna ezért jutalmul holnap reggel egy adag tökfőzeléket fasírozottal. Két fasírttal hozta. Óh nők..!
Nőkről jut eszembe, ma távirat jött az ABBÁ-s Agnetha Fältskogtól: olvasta a blogomban, hogy szívesen sétálnék vele a Harangvölgyben. Azt írja, holnap indul, addig gyakoroljam a tenkjúfordömjúzikot, hogy séta közben együtt dúdolhassuk. Lehet, hogy ez már a mennyország?

2007. november 6.
Tegnap megnyílt a kiállításom. Hatalmas tömeg, Szüts beszélt, idétlenségeket. Sajnos én hívtam.